Lengyel Ferenc családja ismét bővül: „Állandó készenlétben vagyok”

Lengyel Ferenc számára szinte hihetetlen, de már másfél éve, hogy hazavitte a kórházból Zita lányát és az első unokáját.

„Egyrészt gyorsan, másrészt lassan telnek a napok, mert ahogy növekszik a gyerek, egyre több a tennivaló, és mi ebből alaposan kivesszük a részünket a feleségemmel” – kezdett mesélni Ferenc az Elzával közös életről.

A már nem is olyan pici lányka jön-megy, kíváncsiskodik, rettenetesen érdekli például a papa dolgozószobája.

„Többször volt már nálunk néhány órát – szoktatásképpen –, hogy Zita szusszanni tudjon egyet. Beengedem a dolgozószobámba, szétpakolhat bármit, mindenhez hozzányúlhat, de persze óvni kell! Hiszen Elza is – mint minden baba – belenyúlna mindenhova, megtapogatna mindent, ezért folyton résen kell lenni, állandó készenlétben vagyok. Olyan vagyok, mint a cirkuszi artistáknál az untermann: a kezem-lábam mindig készenlétben van, hogy bármerre is esik, elkapjam, hiszen neki mindig rohannia kell, nincs ideje semmire” – mesélte a színész, aki a saját lakásukat is gye­rek­biz­tos­sá tette a kis­uno­ka védelmében.

Lengyel Ferenc: A szeretetet újra meg újra meg kell tanulni

Ám nemcsak feladattal jár egy apróság a családban, hanem hatalmas boldogságot is hoz.
„Egy ilyen kisember, mint ez a másfél éves kislány, újra tanítja szeretni az embert. Mert azt gondolom, hogy a szeretetet újra meg újra meg kell tanulni, és én nyitott vagyok a tanulásra.”
Hamarosan pedig kétszeres lesz az öröm, mert a várakozások szerint a Mikulás kistestvért hoz Elzának. Az már biztos, hogy a színész lánya kisfiút vár, de a gyermek neve körül akadt egy kis bonyodalom.
„A neve sokáig kérdés volt, mert hatalmas vita ment erről a lányom és a vejem között. Egyszer Zita azt is kijelentette, hogy ha addig nem jutnak egyezségre, majd az lesz a neve, amit ő mond a szülőszobán” – mesélte vidáman a nagypapa.