Szörényi Levente és Bródy János István, a király című műve az 1983-as, királydombi bemutató óta a magyar kultúra klasszikusává érett. A mű a kulturális nemzeti minimum részeként azon magyar zeneművek közé tartozik, amelyeket életkortól és zenei képzettségtől függetlenül a legtöbb magyar ember ismer szerte a világon.
Az István, a király idén ünnepli 40. születésnapját, amely előtt a Magyar Állami Operaház a szerzők részvételével április 22-én díszbemutatóval tisztelgett. Az előadás szimfonikus operaváltozatához Gyöngyösi Levente zeneszerző készített tisztán szimfonikus partitúrát, a darab rendezője a magyar operaélet nagy mestere, Szinetár Miklós.
- Ennek a darabnak a műfaja sem nem rock, sem nem opera, a műfaja az, hogy remekmű - mondta Szinetár Miklós a bemutatón - Olyan remekmű ez, ami ma már elfoglalja a helyét a nagy magyar zeneművek sorában, mint a Hunyadi László, A kékszakállú herceg vára vagy a Székely fonó. A miénk, kitörölhetetlenül és ennek két oka van. Az egyik az elementáris zene, ami megszállja az embert, amit dúdolunk még az utcán is. A másik pedig a témája, ami arról szól, hogy bennünk, magyarokban mindig él egy István és él egy Koppány. Szeretnénk a Nyugathoz tartozni, de szeretnénk magunkból is megőrizni valamit. Mind a kettő igaz és mind a kettőnek van igazsága, ettől olyan nagyszerű ez a darab.
Az előadás ebben a megújult verzióban az Erkel Színházban debütált a Covid-idején, de 2023-ban visszatért Operaházban és a szereposztás is megújult. István szerepében Nyári Zoltán, Saroltként Komlósi Ildikó látható. Gizellát Rácz Rita és Kriszta Kinga alakítja. Koppányként Cseh Antal, míg Tordaként László Boldizsár és Balczó Péter lép színpadra.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre