„Immár meg vannak számlálva napjaim” - vallott a magyar színművész

Koncz Gábor 83 évesen is színházban játszik, az Újszínház pedig már a következő évadra is leszerződtette. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész azonban úgy érzi, meg vannak számolva a napjai és csak azt sajnálja, hogy külföldön élő unokáit ritkán láthatja.

„Azt vallom, múlt nélkül nincs jövő, nekem pedig nagyon fontosak a gyökereim. Éppen ezért is bánom nagyon, hogy a külföldön élő unokáimat ritkán láthatom. Most hazajöttek Dubajból, mondtam is nekik, hogy a nagyapjuk temetésére majd nem fognak tudni hazajönni, mert közbejön valami, vagy éppen nem lesz repülőjegy akkorra. Én épp ezért nem tudtam volna soha külföldön élni, mert a szüleimet nem tudtam volna itt hagyni. Apám mondta is nekem, amikor Budapestre szerződtem: Fiam, hogy tudsz te Pestre menni, én már ha vásárba megyek, akkor rosszul érzem magam.” - nyilatkozta a Blikknek.

„Persze sajnálatos dolog, hogy immár meg vannak számlálva a napjaim, de tudom, hogy visszatérek. A magyarságom, a becsületem és a keresztény hitem mellett a reinkarnációban is hiszek, tudom, hogy visszatérek a halálom után. Azt is tudom, hogy visszatérek. De nem Európába, mert ez egy rémálom, hanem Ázsiába, ahol tiszta emberek élnek. Annak idején, amikor Krencsey Marianne-nal Moszkvában voltunk fesztiválon, megkérdezték tőlünk, hová vigyenek el minket, mit szeretnénk látni. Mondtam Marianne-nak is, hogy mondja ő is azt, hogy a Kaukázusba, mert nagyon szerettem volna oda eljutni, mert szenvedélyes vadászként kíváncsi voltam arra a vidékre. El is vittek minket, és egy csoda volt az a hely a tiszta levegőjével és az emberekkel, akiket még nem manipulált annyira a civilizáció. Na ilyen helyen szeretnék majd visszatérni ”– fejtette ki a színművész, aki a temetésével kapcsolatban sem bíz semmit a véletlenre.

„A végrendeletemben kikötöttem, hogy engem csak állva lehet eltemetni, mert nem akarom fekve nézni a sok emberi disznóságot, állva akarok kiabálni a halálom után is, ha valami nem tetszik”– tette hozzá nevetve.