„Vajon miért bántanak?” – Tóth Gabi őszintén kifakadt az őt érő támadásokról

Tóth Gabi a Pesti TV Mi vagyunk a magyarok című műsorban beszélt a támadásokról, amik az utóbbi években érték. A műsor vezetője, Bohár Dániel a negatív kritikákkal kapcsolatban gyorsan kitért arra, hogy szerinte fontos kihangsúlyozni, hogy akkor jár valaki jó úton, ha folyamatos támadásokat kap közben. Az énekesnő pedig erre reagálva megállapította, hogy ő egyébként ezekkel a kritikákkal meg tud birkózni.

„Ha negatív történik, azt nagyon megélem. Én magamról azt érzem, hogy egy isteni gondviselés alatt állok. Ha ekkora méltó feladatokat bíznak rám, akkor én azt az erőt is megkapom hozzá, hogy elbírjam. Szerintem ez nálad is pontosan ugyanígy van. És igaz minden emberre, aki kiáll, és mer a saját értékrendjéről beszélni” - emlékezett vissza Gabi a támadásokra, amiket az Eucharisztikus Kongresszuson való fellépéséért kapott.

Nem tudja, miért bántják

Bohár Dániel ezek után arra volt kíváncsi, hogy egy magyar, sikeres, jó hangú énekesnő, ha a pápa előtt énekel, akkor miért támadják őt. Szerinte ez hatalmas dolog, de rákérdezett, hogy emiatt tényleg támadást kapna-e valaki.

„A támadásokat már éreztem az elmúlt években, nem voltak ennyire intenzívek. A pozsonyi csatával kezdődött. Utána gondolkodtam el először ezen: vajon miért bántanak? Nekem szól, vagy ez mindenki saját problémája, amivel nekik van dolguk? Én nem most vallottam meg a hitemet. Ha valaki követ tizenhét éve az oldalaimon, én mindig is nagyon fontosnak találtam beszélni az értékeinkről, gyökereinkről, mert büszke vagyok, ahonnan jöttem. Lehet, hogy most hirtelen töményen érintette az embereket. Egy hazatalálás volt. Egy olyan közösségben találtam magam, ahol szeretnek. Azzal együtt szeretnek, a vidékiségemmel, az esetlenségemmel, a tájszólásommal, ezt évekig nem tehettem meg” - válaszolt Gabi, aki ezek mellett a negatív kommentekre is kitért.

Nem véletlenül születtünk mi ide

Gabi a beszélgetés vége felé pedig arra adott választ, hogyan éli meg, amikor a magyarsága miatt támadják.

„Aki szereti a hazáját, büszke a hagyományaira, büszke azokra a gyökerekre, a szüleivel, családjával mély, szoros kapcsolatot ápol, az nem érzi ezt irántam, az nem támad. A valóban fontos emberek nem támadnak. Azok, akik megtalálják az értékeket ott, ahova az Isten megteremtett minket. Nem véletlenül születtünk mi ide. Kifelé vágyakozni… nem tudnám elképzelni, hogy máshol éljek. Miért gondoljuk azt, hogy máshol jobb lesz?”