Brüsszel a családi adókedvezmények eltörlését és több adót követel

A kormány a múlt szerdai ülésén meghallgatta az Európai Uniós ügyekért felelős miniszter jelentését Ukrajna finanszírozási szükségleteiről, és ezzel összefüggésben azokról az intézkedésekről, amelyet az Európai Unió Magyarországtól bevezetni követel.  Nyilvánosságra került az erről szóló jelentés is megdöbbentő részletekkel:

Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma jelentést készített Ukrajna Európai Unió általi finanszírozásáról és az ezzel összefüggésben Magyarországtól követelt gazdasági intézkedésekről. A jelentés célja, hogy összegezze az Ukrajna számára az Európai Unió által már korábban biztosított támogatásokat, és bemutassa az előterjesztett pénzügyi igények Magyarországra és a magyar állampolgárokra gyakorolt lehetséges hatásait. 

Az uniós intézmények 2022 óta az Európai Unió legfontosabb és minden egyéb prioritást felülíró céljává tették Ukrajna pénzügyi és katonai támogatását. Az EU 2022. február 22-e óta 19 szankciós csomagot fogadott el Oroszországgal szemben. A szankciók vezérelve Ukrajna támogatása, amelyet az európai gazdasági érdekekkel és versenyképességgel szemben is elsődlegesnek tekintenek. Az EU 2022 és 2025 között ideiglenes kereskedelmi intézkedéseket alkalmazott Ukrajna esetében, ami példátlan preferenciális rendelkezéseket tartalmazott Ukrajna javára, és jelentős károkat okozott az Ukrajnával határos tagállamokban.

 Az EU és Ukrajna között létrehozott Mélyreható és Átfogó Szabadkereskedelmi Térség továbbra is indokolatlanul széleskörű hozzáférést biztosít Ukrajnának az EU belső piacához, amelyet nem kereskedelmi, hanem politikai szempontok motiválnak. A megállapodás olyan mezőgazdasági kvótákat tartalmaz, amelyek még a legérzékenyebb termékek esetében sem veszik figyelembe az európai termelők érdekeit, és a határmenti országok együttes kérése ellenére sem gondoskodik piaci zavarok esetén alkalmazható megfelelő védőintézkedésekről. A Bizottság elnöke 2024 szeptemberében második ötéves ciklusa prioritásának nevezte Ukrajna EU-csatlakozását. A Bizottság 2026. évi munkaprogramja így fogalmaz: „Az EU továbbra is határozottan kiáll Ukrajna mellett: szilárd támogatást nyújt az országnak sürgős pénzügyi és katonai szükségletei ellátásához és újjáépítési erőfeszítéseihez, egyszersmind fenntartja és kiterjeszti az orosz hadigépezet gyengítésére irányuló szankciókat.” Az Európai Tanács üléseinek 2022 februárja óta állandó témája Ukrajna helyzete, és Volodimir Zelenszkij elnök rendszeresen meghívott vendégként részt vesz ezeken az üléseken. Az EiT ülésein az európai állam és kormányfők 26-os, majd 2025. december 18-án már csak 25-ös körben írásban is megerősítették, hogy „az Európai Unió, hasonlóan gondolkodó partnereivel és szövetségeseivel együttműködve, továbbra is átfogó politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújt Ukrajnának és lakosságának.”

 A dokumentum felszólítja a Tanácsot, hogy folytassa a munkát az Oroszországot célzó újabb, immár 20. szankciós csomagon. Az orosz–ukrán háború kezdete óta az Európai Parlament (EP) kiemelten és folyamatosan napirenden tartja Ukrajna katonai, pénzügyi, humanitárius és politikai támogatásának kérdését, valamint Ukrajna uniós csatlakozásának felgyorsítását. Az EP 10. ciklusának (2024–2029) kezdete óta a plenáris üléseken több mint 20 alkalommal került napirendre Ukrajna támogatása. A Régiók Bizottsága 2024. október 29-én fogadta el és adta ki a „Nyilatkozat Ukrajna támogatásáról és szolidaritásáról” elnevezésű dokumentumot. Ebben sürgetik a nemzeti kormányokat, hogy „fokozzák az Ukrajnának nyújtott politikai és anyagi támogatást”. 3 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2025. december 4-i plenáris ülésen fogadta el „A kiszámítható és közös továbblépés az ukránok részére az EU-ba” című véleményt, amelyben megjegyzi: „Az EGSZB továbbra is szolidaritást vállal az ukrán néppel, és minden lehetséges módon támogatja őket.” Az Európai Tanács álláspontja Ukrajna pénzügyi és katonai támogatásának növeléséről Az Európai Tanács legtöbb tagállama által elfogadott határozatok következetesen Ukrajna egyre nagyobb mértékű finanszírozása mellett foglalnak állást, felszólítva a tagállamokat, hogy sürgősen növeljék Ukrajna katonai és pénzügyi támogatására szánt forrásaikat. Ezeket a határozatokat Magyarország nem fogadta el. 2025-ben a Tanács öt alkalommal fogadott el olyan Ukrajna finanszírozásáról szóló és a háború eszkalációját elősegíthető közös állásfoglalást, amelyet Magyarország egyedül vagy más tagállammal közösen nem támogatott. A 2025. március 6-i határozat1 kijelenti, hogy a Tanács elkötelezett Ukrajna „fokozott politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius [és] katonai” támogatása mellett, valamint amellett, hogy „fokozza az Oroszországra nehezedő nyomást – többek között további szankciókkal”. A Tanács kijelenti, hogy „továbbra is rendszeres és kiszámítható pénzügyi támogatást fog nyújtani Ukrajnának” és felszólítja a tagállamokat, hogy „használjanak ki minden lehetőséget [...] az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás növelése érdekében”. Továbbá az alulíró tagok kijelentik, hogy hozzájárulnak „az ukrán fegyveres erők kiképzéséhez és felszereléséhez, és fokozzák az Ukrajna védelmi iparának további támogatására és fejlesztésére” fordított erőforrásokat, valamint készen állnak, hogy hozzájáruljanak az Ukrajnának nyújtott „a biztonsági garanciákhoz, többek között a közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP-) eszközök felhasználásának lehetőségét is megvizsgálva.” 

A 2025. március 20-i határozatban a Tanács megismétli a három héttel korábban elfogadott pontokat Ukrajna katonai és pénzügyi támogatásának növelésére, a szankciós nyomás fokozására, valamint a biztonsági garanciákra vonatkozóan. Ezek mellett új passzusként „felszólítja a tagállamokat, hogy sürgősen fokozzák az Ukrajna sürgető katonai és védelmi szükségleteinek kezelésére irányuló erőfeszítéseket”, valamint kifejezi elkötelezettségét, hogy „támogassa Ukrajna rehabilitálását, helyreállítását és újjáépítését.” Az alaszkai csúcs kapcsán 2025. augusztus 12-én 26 tagállam által elfogadott közös nyilatkozat3 szintén megerősítette Ukrajnát az európai vezetők további pénzügyi, gazdasági, és katonai támogatásáról, valamint a biztonsági garanciákhoz való hozzájárulási szándékukról. Az Európai Tanács 2025. október 23-i határozata4 szintén megismétli a korábban elfogadott vállalásokat a „rendszeres és kiszámítható pénzügyi támogatások” tekintetében. Emellett kijelenti, hogy „rendkívül fontos biztosítani”, hogy Ukrajna rendelkezzen a „szükséges költségvetési és katonai eszközökkel”

A Tanácsban elegendő a minősített többség. Az eszköz megerősített együttműködés keretében jön létre, amiben Magyarország, Csehország és Szlovákia nem vesz részt. Az erre vonatkozó kezdeményezést 24 tagállam benyújtotta. A kezdeményezés alapján az együttműködésre a Bizottság már formális javaslatot is tett. Ezt Tanács az EP hozzájárulásával engedélyezi (minősített többséggel). Ezt követően a makro-pénzügyi támogatással kapcsolatos döntéseket csak a részt vevő tagállamok hozzák meg. A megerősített együttműködéssel kapcsolatos költségeket a részt vevő tagállamok viselik. 

A támogatást Ukrajnának csak akkor kell visszafizetnie, ha Oroszországtól kártérítést kap, és addig az orosz vagyon befagyasztása is fennmarad. A kamatterhekre vonatkozóan eddig csak Merz kancellár nyilatkozata ismert, aki „kamatmentes” ukrán hitelről beszélt.  Az EU számára az Európai Békekeret a katonai finanszírozás természetes csatornája, a befagyasztott orosz vagyon hozamának jelentős részét is ide csatornázták be. Ennek felhasználása a magyar vétó miatt azonban eddig jogilag vitatott volt. A makro-pénzügyi támogatásra vonatkozó jogalkotási eljárással párhuzamosan szükséges az MFF-rendelet módosítása. Ehhez a Tanácsban egyhangú döntés, illetve az EP egyetértése kell. 

 Az Ukrajna által előterjesztett újabb pénzügyi igények Zelenszkij ukrán elnök tavaly karácsonykor nyilvánosságra hozta az Ukrán Jóléti Tervet, amely 800 milliárd dollár igényt fogalmaz meg az elkövetkező évtizedben Ukrajna újjáépítésére és gazdaságfejlesztésére – a katonai és védelmi kiadásokon felül. A Jóléti Terv az orosz–ukrán békefolyamat hat alapdokumentumának egyike, amelynek véglegesítését a davosi gazdasági fórumig (2026. január 19–23.) tervezik. Ismereteink szerint a terv több blokkból épül fel: - „good governance” (a jogállamiság erősítése és a korrupció elleni harc), - a termelékenység növelése, - a piacok megnyitása, az unió egységes piacába integrálás, 7 - a befektetések növelése, befektetési alap(ok) létrehozása, illetve - a donorkoordináció. Egyelőre nem világos, hogy a források biztosítása milyen ütemezésben válik esedékessé. Az mindenesetre nyilvánvaló, hogy az EU jelenlegi és tervezett pénzügyi keretterve ilyen nagyságrendű kötelezettségvállalást semmilyen ütemezés mellett nem tesz lehetővé – vagyis nagy valószínűséggel újabb dedikált, uniós hitelfelvételre alapuló eszközt kell létrehozni. Az ebből adódó terhek tehát késleltetetten és szakaszosan jelentkeznek. Fontos megjegyezni, hogy mivel a 2026/2027-es évre Ukrajnának nyújtandó hitelkonstrukció megerősített együttműködésben, Magyarország részvétele nélkül valósul meg, ez a lehetőség – precedens alapján – minden bizonnyal a Jóléti Terv megvalósítása esetén is rendelkezésre fog állni. Ha azonban Magyarország Kormánya megváltoztatja az irányadó politikáját, és a részvétel mellett dönt, akkor a helytállás aránya nagy valószínűséggel a tagállami GNI-arányát követné, amely Magyarország esetében a terhek 1,2%-át (1,16%) jelenti. Ha szemléltetési célból a GNIalapú részesedést a 800 milliárd dollárnyi kalkulált uniós teherre vetítjük, akkor ez 9,29 milliárd dollárt tesz ki. Magyarország lakosaira vetítve ez fejenként mintegy 320 717 forint, vagyis családonként 1,3 millió forintot meghaladó terhet jelent. Az Ukrajna finanszírozásához szükséges fedezet előteremtésére tett javaslatok Az Európai Unió eddig 193,3 milliárd euró összegű támogatással és 90 milliárd euró összegű hitel felvételével biztosította Ukrajna szakadatlan pénzügyi és katonai támogatását, jelentősen megterhelve ezzel az Unió költségvetését. Ukrajna ezen felül további, 800 milliárd dollár igényt fogalmaz meg az Európai Unióval szemben, mely kiegészül az uniós költségvetési javaslatcsomagban előirányzott 100 milliárd euró nagyságrendű, Ukrajna számára nyújtandó forrásokkal. A költségvetési hiánnyal küszködő uniós intézményrendszer Ukrajna további finanszírozását kizárólag a tagállamoktól beszedett többletforrásokkal tudná biztosítani, mely jelentős adóemelési és megszorítási intézkedéseket kívánna az európai gazdaságoktól. 

A szükséges források előteremtése érdekében az Európai Bizottság  az alábbi elvárásokat határozza meg: 

A kedvezményes lakáshitelek, a CSOK és az illetékmentesség eltörlése

Az Európai Bizottság rendszeresen és nyíltan bírálja a magyar kormány otthonteremtési politikáját, kritizálja a saját tulajdon szerzését segítő állami hitelprogramokat. Szintén kritizálja a gyermekes családokat segítő CSOK rendszerét, valamint kritikus a középosztály lakhatásának támogatását illetően. Kifejezetten bírálja az otthonteremtési programok kedvezményes hitelrendszerét, és a fiataloknak járó lakbértámogatásokat sem tartja megfelelőnek. Az ingatlanok tekintetében a Bizottság ugyanott kifogásolja az otthonhoz jutást könnyítő alacsony adókat és illetékeket („nevezetesen az örökösödési és ajándékozási adó hiánya, illetve az ingatlanadó és a vagyonszerzési illeték nagyon alacsony szintje”), amelyeknek szerinte árfelhajtó hatásuk van. Az állam elégtelen adóbevételeinek bírálatakor továbbá megjegyzi, hogy „a rendszeres ingatlanadókból származó bevételek továbbra is viszonylag alacsonyak” (a GDP 0,3%-a szemben a 0,9%-os uniós átlaggal), valamint „az ingatlant terhelő összes adóból származó bevételek ugyancsak viszonylag alacsonyak” (0,8%, szemben az 1,9%-os átlaggal). A Bizottság tehát magasabb ingatlanadók kivetését szorgalmazza Magyarországon. A 13. és 14. havi nyugdíj eltörlése és magánpénztári rendszerek bevezetése A Magyarországról szóló országjelentésekben és a kapcsolódó bizottsági dokumentumokban az Európai Bizottság nyíltan támadja a magyar nyugdíjrendszert, különösen a 13. havi nyugdíjat, amelynek csökkentését vagy maximálását sürgeti. A 2025. évi, Magyarországról szóló európai szemeszter keretében az Európai Bizottság számára készített országjelentés (a 2025. évi országjelentés) az OECD 2024-es magyar nyugdíjrendszerről szóló anyagára8 hivatkozik, amelynek 6–7. oldalán a 13. havi nyugdíj kiigazítását, egy indexált felső határ bevezetését javasolja, ami lényegében a 13. havi nyugdíj csökkentését jelenti jogosultak jelentős része számára. Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének bizottsági elemzése a közelmúltbeli szakpolitikai intézkedéseket, így a 13. havi nyugdíj bevezetését „fenntarthatósági kihívásnak” minősíti. 

 A progresszív személyi jövedelemadó bevezetése 

A Magyarországról szóló országjelentésekben az Európai Bizottság évek óta a progresszív adórendszer bevezetését követeli, vagyis azt, hogy már az átlagos jövedelműek is sokkal több adót fizessenek. A 2024. évi országjelentés9 16. oldalán a Bizottság kijelenti, hogy „az adórendszer elégtelen a jövedelmi egyenlőtlenségek kijavítására.” A 2025. évi országjelentés 6. oldalán a Bizottság szintén kifogásolja a személyijövedelemadórendszer „alacsony progresszivitását.” Ugyanennek a dokumentumnak a 39. oldalán a Bizottság felrója, hogy „Magyarország GDParányos adóbevételei az uniós átlag alatt vannak, [...] és viszonylag alacsony mértékben támaszkodnak a munkát terhelő adókra.” A 41. oldalán pedig progresszív adóreformra vonatkozó általános igényt fogalmaz meg, mert „Magyarország egykulcsos, 15%-os személyi jövedelemadót alkalmaz, ami az egyik legalacsonyabb az EU-ban.” Az édesanyáknak, a fiataloknak, illetve a családoknak járó adókedvezmények kritikája A 2025. évi országjelentés 22. oldalán a Bizottság részletesen kifejti a munkához és gyermekvállaláshoz kötött adókedvezményekről szóló kritikáját, ami szerinte igazságtalan előnyben részesíti a magasabb jövedelmű, kétkeresős, többgyermekes családokat: „A szociális támogatás nagy részét adójóváírásként nyújtják, ezért a magas jövedelmű háztartások magasabb ellátásban részesülnek, mint az alacsony jövedelmű csoportok. [...] A két- vagy többgyermekes anyák 2025 februárjában bejelentett szja-mentessége a magas jövedelműek körében növelni fogja a háztartások jövedelmét, a legalacsonyabb jövedelmű családok esetében azonban csak korlátozottan” fogja kifejteni hatását. Energiaár-növelő javaslatok Az Európai Bizottság kezdetektől fogva a rezsicsökkentés felszámolását követeli, ezzel kapcsolatban Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárást is indított. A 2025. évi országjelentés 17. odalán írtak szerint: „A fosszilis tüzelőanyagok kapcsán Magyarország a legtöbb támogatást nyújtók között van az EU-ban. Ezek a támogatások, amelyeket Magyarország 2030 előtt nem kíván kivezetni, a GDP 1,01%-át teszik ki. E támogatások csökkentése és fokozatos megszüntetése összhangban van az uniós kötelezettségvállalásokkal, és segítheti Magyarországot a kormányzati kiadások visszafogásában.” A Bizottság a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos támogatások közül nevesítve kifogásolja a következőket: a rezsicsökkentési program, a földgázalapú távfűtés hozzáadott érték adójának csökkentése, valamint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszatérítése. 

 Szintén a rezsicsökkentés ellehetetlenítéséhez vezetne az orosz energiaimport teljes tiltása, amit a Bizottság RePowerEU rendeletében foglaltak alapján 2027-től akarnak bevezetni. Számítások szerint ez a lépés akár három és félszeresére is emelhetné a magyarországi rezsiárakat, és csupán egyetlen forrásra korlátozná az ország gáz- és olajellátását. Az erre vonatkozó döntést az unió energiaügyi miniszterei minősített többséggel már októberben elfogadták, a Parlament pedig decemberben szintén jóváhagyta. 2026 elején várható a Tanács végső döntése, amit szintén minősített többséggel, a tagállami vétó megkerülésével akarnak szavazásra vinni azáltal, hogy nem külpolitikai, hanem kereskedelmi kérdésként kezelik. Mivel az orosz energiaimport betiltása alapvetően szankciós politikának minősül, és ezért külügyi döntésként egyhangúságot kellene igényelnie, Magyarország (Csehországgal és Szlovákiával közösen) már megkezdte a jogi lépések előkészítését, hogy a vétó kijátszásáért beperelje a Bizottságot és a Tanácsot az Európai Bíróságon, ha ez a döntés megszületik. A Bizottság általános elvárásokat is megfogalmaz a fosszilis energiahordozók használatának fokozatos csökkentésére, többek között például az üzemanyagok adóinak emelése révén. A 2025-ös országjelentés 41. oldalán például kifogásolja, hogy „a dízelre és az ólmozatlan benzinre kivetett nominális marginális adókulcsok azonban továbbra is az uniós átlag alatt maradtak.” 

Az állampapírok hozamának megadóztatása 

A 2025. évi Magyarországról szóló országjelentésben az Európai Bizottság kifogásolja az adómentes, hosszú lejáratú állampapírok rendszerét, és azt sürgeti, hogy Magyarország olyan kötvényeket bocsásson ki, amelyek után adót kell fizetni. A 2025. évi országjelentés 55. oldalán azt írja, hogy „ha a háztartások közvetlen és közvetett tőkebefektetéseinek szintjét vizsgáljuk, a lakossági részvétel javult”, ugyanakkor az adómentes államkötvények kibocsátása nem teremt megfelelő ösztönzőket a tőkepiac fejlődésének előmozdítására. Az országjelentés 60. oldalán pedig a következő megjegyzést teszi: „Mindent egybevetve, amíg az államkötvényekhez való közvetlen hozzáférés adómentes, nehéz a lakossági ügyfeleket (egyébként nagy többségben szintén államkötvényekre támaszkodó) biztosítási termékek vagy befektetési alapok felé terelni.”

 Kórházbezárások és ágyszámcsökkentés 

Az Európai Bizottság azt rója fel Magyarország Kormányának, hogy túl sokat költ a kórházakra, ezért költséghatékonysági szempontból a kórházi ágyak csökkentését javasolja.  A 109. oldalon ezt részletesebben kifejtik: „Mindez, a kórházi ágyak magas számával együtt (2022-ben 100 000 lakosra vetítve 590, ami jóval meghaladja az uniós átlagot), jól szemlélteti Magyarország erősen kórházcentrikus ellátási modelljét. Az egészségügyi rendszeren belül a kórházi ellátás túlzott mértékű igénybevétele akadályozhatja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, ezért szükség lenne a költséghatékony erőforráselosztás optimalizálására”. 

A munkáshitel eltörlése 

A Bizottság a munkáshitel bevezetését is bírálja, amely pénzügyi ösztönzőkkel segítené a fiatalok gyors munkába állását. 

Hazai kkv-k támogatásának kritikája

 A Bizottság a kormány által a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokat illeti kritikával, valamint bírálja a hazai vállalkozások alacsonyabb kiskereskedelmi adóit és a külföldi nagyvállalatok szerinte diszkriminatív szektorális különadóit, amelyek hazai vállalkozásokat nem sújtanak. A 2025. évi országjelentés 13. oldalon írtak szerint kifogásolja, hogy „az állam jelentős szerepet vállal a vállalatfinanszírozásban”, illetve hogy „a vállalatoknak nyújtott állami támogatások – köztük a vissza nem térítendő támogatások – összesített szintje szintén a legmagasabb az EUban”.

 Hasonló kritikát fogalmaz meg a Bizottság 2025 júniusi kötelezettségszegési eljárási csomagja,11 amely a hazai vállalkozások kedvezőbb kiskereskedői adóit kifogásolja a külföldiekkel szemben. „A kiskereskedelmi adózás jelenlegi rendszeréből adódóan a [...] külföldi irányítású kiskereskedelmi vállalkozásokra az árbevételük után magas és meredeken növekvő adókulcsok alkalmazandók. A magyar piacon franchise-rendszerben, saját márkanevük és logójuk alatt működő hazai kiskereskedőkre nem vonatkoznak ezek a magasabb adókulcsok.