A közvélemény elutasítja a magyarországi választási kampányok külföldi finanszírozását

Milliárdos külföldi kampánypénzek landoltak a baloldalon

Kiindulópontként fontos rögzíteni, hogy Magyarországon a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény megtiltja, hogy a pártok külföldi szervezetektől és nem magyar állampolgároktól vagyoni hozzájárulást fogadjanak el, továbbá tilalmazza a névtelen adományok juttatását is. Az említett rendelkezések jogpolitikai indoka a magyarországi választásokat célzó külföldi befolyásolási kísérletek kizárása és a külföldi érdekcsoportok hazai – politikai természetű – befolyás vásárlásának megakadályozása.

Aggályokat vet fel, hogy Márki-Zay Péter augusztusban kijelentette, hogy az amerikai székhelyű Action for Democracy nevű szervezet még hónapokkal az áprilisi országgyűlési választásokat követően is többszáz millió forintos támogatást utalt át a hódmezővásárhelyi politikus által vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) bankszámlájára, melynek segítségével fizették ki „a kampány utolsó számláit”. Az MMM által a későbbiekben közzétett tételes elszámolásból kiderül továbbá, hogy a szervezet összesen 1,86 milliárd forintnak megfelelő USA-dollár adományt fogadott el, melynek eredete nem ismert. A kampányfinanszírozási incidens közéleti jelentőségét mutatja, hogy a Századvég kutatása szerint a megkérdezettek 71 százaléka hallott arról, hogy a baloldal egykori kormányfőjelöltje és a Mindenki Magyarországa Mozgalom közel 2 milliárd forintos pénzügyi támogatást kapott külföldi, elsősorban amerikai szervezetektől a választási kampány körüli időszakban.

A lakosság nemet mond a külföldi eredetű kampánytámogatásokra

Ugyan Márki-Zay mozgalma egyesületi formában működik (így a pártokra vonatkozó szigorú kampányfinanszírozási szabályok nem vonatkoznak rá), viszont több jel is arra mutat, hogy a volt miniszterelnök-jelölt éppen az egyesületi forma felhasználásával igyekezett megkerülni a jogszabályi rendelkezéseket. Márki-Zay – a fenti nyilatkozatán túl, melyben beismerte, hogy a szóban forgó külföldi adományból kampányszámlákat egyenlítettek ki – májusban kifejtette, hogy volt egy MMM-es számla, amely a központi kampány működtetését szolgálta, és „természetesen ebből voltak jelöltek, akiket támogattunk”. Másképpen fogalmazva felmerül a gyanú, hogy a hatpárti baloldali összefogás számára a törvény által tiltott külföldi forrásokat a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom elfogadta, majd – a jogszabályi tilalmat megkerülve – az egyesületi forma leple alatt becsatornázta a baloldal választási kampányába.

A kérdés jogi megítélésétől, illetve az esetleges jogkövetkezményektől függetlenül kijelenthető, hogy a magyar választók többsége egyértelműen ellenzi a hazai politikai erők külföldi finanszírozásának gondolatát. A Századvég felmérése rámutat, hogy a válaszadók közel kétharmada (62 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy magyar pártok és politikusok – közvetlenül vagy közvetve – külföldről, külföldi gazdasági vagy politikai szervezetektől, illetve milliárdosoktól jelentős kampánytámogatást fogadjanak el.