Szeded az Omega–3-at? Lehet, hogy teljesen feleslegesen – mutatjuk, kiknek érdemes szedniük

Az Omega–3, amelyet gyakran halolajként emlegetnek, az egyik legnépszerűbb étrend-kiegészítő a világon, emberek milliói szedik naponta. De honnan lehet tudni, hogy valóban szükség van rá?

Az Omega–3 zsírsavak létfontosságú tápanyagok: szerepet játszanak az agysejtek felépítésében, támogatják a szív egészségét, és csökkentik a gyulladást. A szervezet ezeket nem képes önállóan előállítani, ezért táplálékkal kell bevinni. Természetes forrásai a zsíros halak, például a lazac, a makréla és a hering, valamint egyes növényi élelmiszerek, mint a lenmag, a chia mag és a dió.

Az NHS heti két adag zsíros hal fogyasztását javasolja. Bár nincs pontosan meghatározott napi szükséglet, ez az ajánlás iránymutatást ad. Ha valaki nem fogyaszt rendszeresen ilyen ételeket, érdemes lehet Omega–3 kiegészítőt fontolóra venni.

Dr. Karan Rajan szerint a legjobb, ha az Omega–3 bevitel étrendből történik. Ugyanakkor ha valaki nem eszik legalább heti két alkalommal zsíros halat, nagy eséllyel nem jut elegendő mennyiséghez – írja a LADBible.

A következő csoportok számára különösen indokolt lehet a kiegészítés:

• vegetáriánusok és vegánok (számukra például lenmagolaj lehet alternatíva)
• akik alig vagy egyáltalán nem esznek zsíros halat
• akiknél magas a trigliceridszint

A megfelelő készítmény kiválasztásánál fontos, hogy tartalmazza az EPA és DHA zsírsavakat, és bevizsgált legyen. Ajánlott napi mennyiség 250–500 mg EPA és DHA együtt. Nem elegendő, ha a terméken csak annyi szerepel, hogy „halolaj”.

Az Omega–3 mellékhatásai

Mint minden étrend-kiegészítőnek, az Omega–3-nak is lehetnek mellékhatásai. Egy 2024-es, a BMJ folyóiratban megjelent kutatás összefüggést talált a halolaj fogyasztása és egyes szívproblémák – például a pitvarfibrilláció, szívinfarktus, stroke és szívelégtelenség – fokozott kockázata között.

A vizsgálat azonban megjegyezte, hogy a résztvevők már eleve fennálló szívproblémákkal rendelkeztek, így magasabb kockázati csoportba tartoztak. Ugyanakkor azoknál, akik szedtek Omega–3-at, 15 százalékkal alacsonyabb volt az esély arra, hogy a pitvarfibrilláció szívinfarktushoz vezessen, és 9 százalékkal kisebb volt a halálozási kockázat szívelégtelenség esetén.

A British Heart Foundation szerint a kutatás kapcsolatot mutat, de nem bizonyít ok-okozati összefüggést. Az Omega–3 elsődleges forrása a táplálkozás legyen, a kiegészítők akkor indokoltak, ha ez nem megoldható. Kétség esetén érdemes orvossal egyeztetni.