Tényleg rákot okoz a naptej?

Egyre több helyen lehet hallani, hogy a fényvédő krémek nem védik a bőrünket, hanem sokkal inkább károsítják. Vajon mennyire igaz?

A nyári forróságban szinte automatikusan nyúlunk a naptejhez – ki SPF30-asat, ki SPF50-eset választ –, hogy megelőzzük a leégést, ne legyen hámlás a vállunkon, és ne hasonlítsunk egy túlfőzött paradicsomra pár nap strandolás után. De egyre többen teszik fel a kérdést: valóban jót teszünk a bőrünknek ezekkel a krémekkel? Egyes vélemények szerint épp ellenkezőleg: a fényvédők növelhetik a bőrrák kockázatát. Hol van az igazság? A life.hu utána járt.

A naptej nem ellenség

Először is: a naptej nem egy alattomos vegyület, amely titokban melanómát okoz, miközben azt hisszük, védelmet nyújt. De a kérdés összetettebb, mint amit egy 45 másodperces TikTok-videóban el lehet magyarázni. Az online térben könnyen terjednek a feltűnést keltő állítások, és a „fényvédő rákot okoz” típusú tartalmak különösen népszerűek. Az egyik elterjedt, de félrevezető elképzelés szerint a naptej megakadályozza a leégést, így hosszabb ideig maradunk a napon, ami végül több UV-sugárzást jelent – ez pedig növelheti a bőrrák kialakulásának esélyét.

Valójában a fényvédők pont azt a célt szolgálják, hogy kiszűrjék vagy elnyeljék a káros UV-sugarakat. Nem az a lényeg, hogy ne égjünk le, hanem hogy rendszeresen újrakenjük magunkat, különösen akkor, ha sok időt töltünk a napon. A Deutsche Welle által megszólaltatott szakértők szerint a fényvédők megfelelő használat mellett csökkentik – nem növelik – a bőrrák kockázatát.

Az UV-sugárzás hatásai: nem játék

A statisztikák világosan mutatják: a melanóma egyik fő kiváltó tényezője a gyakori és súlyos napégés. Az UVB-sugarak károsíthatják a bőrsejtek DNS-ét, ami hosszú távon bőrkárosodáshoz és rosszindulatú elváltozásokhoz vezethet. A naptejek épp azt a célt szolgálják, hogy ezeknek a káros sugaraknak az erejét csökkentsék.

Tudományos szempontból jelenleg nincs megbízható bizonyíték arra, hogy a fényvédők hosszú távon növelnék a bőrrák esélyét. Azt viszont több kutatás is alátámasztja, hogy a gyerekkori leégések különösen erős kapcsolatban állnak a későbbi bőrrák kialakulásával.

A naptej nem csodaszer – de fontos eszköz

Sokan túl nagy védelmet tulajdonítanak a naptejnek. A hozzáállás, miszerint „reggel bekentem magam, tehát egész nap nyugodtan a napon lehetek”, félrevezető és veszélyes lehet. A fényvédő csak egy része a védekezésnek – nem helyettesíti a kalapot, a hosszú ujjú ruházatot, az árnyékos helyeket vagy a nap közepének elkerülését. Fontos, hogy kétóránként újrakenjük magunkat, különösen ha izzadtunk vagy vízbe mentünk. Az is gyakori tévhit, hogy elég csak az arcunkat bekenni – holott a teljes testünket védeni kell a káros UV-sugaraktól, hogy ne csak a leégést, hanem a bőr öregedését és a rákos elváltozásokat is megelőzzük.

Bizalom és kérdések a naptej körül

Az elmúlt években hatalmas növekedést mutatott a naptejpiac – köszönhetően a magasabb UV-indexeknek és a bőrápolás tudatosabbá válásának. Ezzel párhuzamosan azonban nőtt a bizalmatlanság is. Tényleg szükség van ennyi különféle naptejre? Mi a helyzet az összetevőikkel?

Fontos tudni, hogy az EU-ban és más fejlett országokban a fényvédő készítmények szigorú ellenőrzés alatt állnak. Az engedélyezett termékek összetevőit folyamatosan vizsgálják, és az újabb formulák már igyekeznek mellőzni azokat az anyagokat, amelyek korábban vitát váltottak ki. Akik a kémiai szűrőktől tartanak, választhatnak fizikai fényvédőt, amelyek például cink-oxidot vagy titán-dioxidot tartalmaznak, és visszaverik a napsugarakat a bőrről.