Öt tipp, hogy könnyebben viseld az óraátállítást

Október 25-én hajnali 3 óráról 2-re fognak visszaállni a digitális órák, az analógokat pedig ennek alapján majd nekünk kell egy órával visszatekerni. Ha minden igaz, akkor utoljára kell ezt a műveletet elvégezzük, de a pontos részletek még nem derültek ki. Az Európai Parlament ugyanis tavaly márciusában megszavazta az évenként kétszer esedékes óraátállítás eltörlését 2021 tavaszától.

A tagállamoknak 2020 tavaszáig kellett volna eldönteniük, hogy a nyári vagy a téli időszámítást választják, a koronavírus világjárvány miatt azonban ennek megvalósítása háttérbe szorult. Így most csak az biztos, hogy vissza kell állítani az órákat, tehát egy órával többet aludhatunk, hiszen visszakapjuk azt, amit márciusban „elveszítettünk”.

A Metropol tippeket ad, miként viselhetjük könnyebben:

Ne együnk lefekvés előtt többfogásos vacsorát. Tartsuk be a régi mondást, mi szerint „Reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint egy polgár, vacsorázz, mint egy koldus”.

Próbáljuk kerülni azokat az italokat, amiben koffein van. Semmiféle élénkítő löttyöt, mint a kávé, tea, energia ital stb. ne fogyasszunk lefekvés előtt három-négy órával, ami felpörgethet. Kávéból és teából is van koffeinmentes, vagy nyugtató hatású, inkább ezeket javasolják a szakértők, ha nem bírunk az íze nélkül meglenni.

Sokat segíthet egy-egy relaxációs gyakorlat: pld. Jacobson-féle progresszív izomlazítás vagy az autogén tréning.

Egészségünk megőrzése érdekében a téli időszakban ajánlott a rendszeres, nagy dózisú D-vitamin pótlás, ez a jelenlegi járványos időszakban is kiemelten fontos. A dózis mértékéről azonban mindenki egyeztessen a háziorvosával. Emellett használjuk ki a napsütéses órákat, és tartózkodjunk minél többet a szabad levegőn. A napsütés hangulatunkra is pozitív hatással van, ami ellensúlyozhatja a hosszú sötétség miatt sokaknál jelentkező depressziós tüneteket.

Azok, akik tudják magukról, hogy ezek a napok különösen megviselik szervezetüket, legyenek fokozottan óvatosak és körültekintőek a közlekedésben, és kerüljék a balesetveszélyes tevékenységeket.

Magyarországon egyébként először a 20. század közepén, 1954 és 1957 között vezették be a tavaszi és téli óraátállítást, ezt később eltörölték, és csak 1980-ban, energiamegtakarítási céllal tért újra vissza az emberek életébe. Ezzel ugyanis sokkal jobban kihasználhatók voltak a napfényes órák, és kevesebb áramot használtak. Mára azonban az áramfogyasztáson a nyári légkondizás miatt nem igazán látszik meg a haszna, a kára viszont annál inkább.

A szakértők szerint ugyan tartós egészségkárosodást nem okoz ez az egy óra eltérés, de rövid távon mindenképpen megérzi az ember szervezete.