Ezért szeretjük a Retkes Margitot – ő hozza el a nyár egyik legfontosabb üzenetét

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Metropol

Június 10-én ünnepeljük Margit napját, amelyhez számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. Margit napja évszázadokon át fontos időpontnak számított a gazdálkodók számára, hiszen a retekvetéstől kezdve a tyúkültetésen át az időjóslásig számos hagyomány kötődött hozzá.

Szerző: Metropol

Létrehozva: 2026.06.09. 16:30

Margit névnapok néphit hagyomány

Június 10-én ünnepeljük Margit napját, amely a népi hagyományok szerint jóval több egy egyszerű névnapnál. A gazdálkodók évszázadokon át figyelték az ezen a napon tapasztalható időjárást, így számos vetési, termésjósló, sőt még háztartási szokás is kapcsolódott hozzá.

Margit napi hagyományok és retekvetés — Margit-nap: egyszerre időjós, a retek és a káposzta patrónája, sőt a hiedelmek szerint a legyek királynéja is – Fotó: Wikipedia

Retkes Margit napja – de miért pont a retek?

A Muravidéken és Medvesalján azért kapta a „Retkes” jelzőt, mert a gazdasszonyok szerint ez a nap a legalkalmasabb a retekvetésre.

Úgy tartották, ha ilyenkor esik az eső, a földbe kerülő magból fejlődő retek nem lesz csípős, se fás, hanem szép húsos, ropogós és kellemesen zsenge marad.
A gazdák rendszerint ilyenkor gyakran a káposzta és a len vetését is elvégezték.
De nemcsak a vetés és az időjárás miatt volt fontos ez a nap. Ezek mellett a bőséges állatállományról is ezen a napon kellett gondoskodni: Csépán pl. úgy vélték, a Margit-nap a legkiválóbb alkalom a kotlós tyúk kiválasztására és ültetésére. Ez ugyanolyan jelentős teendőnek számított, mint a vetési munkák.

Margit napja a bácskai és a hortobágyi gazdák körében időjósló napnak is számított, s a hírhedt Medárd-naphoz hasonlóan „negyvenes napként” tartottak számon.

Sok helyen úgy hitték, hogy az ezen a napon tapasztalható időjárás előrevetíti a következő negyven nap képét. Tehát ha ezen a napon derűs az ég, kellemes, száraz és meleg nyárra van kilátás. Ha viszont elered az eső, a gazdák aggódni kezdtek, ugyanis a néphit szerint a Margit-napi eső elveri a gabonát, a fű ugyan szépen kihajt, de a dió- és mogyorótermést tönkreteszi, amitől a gyümölcsök lehullanak vagy megférgesednek.

A régi mondások is ezt tükrözik

Szabadka környékén például azt mondták: „Margit felhőtől fél, égi háborút vél...”, Hortobágyon pedig úgy mondták: „A Margit-napi esőcseppek tizennégy napig peregnek” – utalva arra, hogy a nyár eleji zivatarok komoly károkat okozhatnak a termésben.

Zentán és Magyarszentmihályon Margitot „legyes Margitként” emlegették – Fotó: MW

A „Legyes Margit” elnevezés egy másik érdekes hiedelemből ered

Zentán azt tartották, hogy ha valaki Margit napján kinyitja az ablakot, akkor egész évben sok légy lesz a ház körül. Egy régi mondásuk szerint „Margit asszony a legyek királynéja, és ezen a napon minden konyhába beereszt egy kötővel.”

Emiatt pedig szigorúan tilos volt ezen a napon ablakot nyitni, különben az év hátralévő részében elviselhetetlen légyinvázió sújtotta a házat. Ha mégis muszáj volt szellőztetni, a leleményes régiek a mise ideje alatt a szántóföldről hozott földet szórták szét a szobákban, hogy ezzel a mágikus praktikával tartsák távol a kellemetlen rovarokat.