A Citadella titka: az elnyomás erődjéből a szabadság jelképe lett Budapest tetején

Kevés olyan hely van Budapesten, amely annyira erősen hordozza magában a múlt feszültségeit, mint a Citadella. Már a neve is beszédes: a „citadella” kifejezés olasz eredetű szó, jelentése erődített fellegvár, amely egy város felett emelkedve annak katonai ellenőrzését szolgálja. Ez a jelentés a budapesti Citadella esetében szinte hátborzongatóan szó szerint valósult meg.

Az erődöt a Habsburgok építtették az 1848–49-es szabadságharc leverése után, nem a város védelmére, hanem éppen ellenkezőleg: annak megfélemlítésére. A magasból bármikor ágyúzhatták volna Pestet és Budát, így a Citadella hosszú időn át az elnyomás és a kiszolgáltatottság jelképévé vált. A Gellért-hegy tetején álló erőd így nemcsak építészeti, hanem politikai üzenetet is hordozott: a hatalom szó szerint felülről figyelte és tartotta kézben a várost.

A hely jelentése azonban az évtizedek során gyökeresen átalakult. A Citadella mellett álló Szabadság-szobor új értelmet adott a térnek: bár eredetileg a szovjet „felszabadítás” emlékműveként emelték, a rendszerváltás után a szabadság általános szimbólumává vált.

Így a Gellért-hegy csúcsa ma már különleges szimbolikus tér: egyszerre idézi fel a múlt sötét fejezeteit, és mutat rá a szabadság, a hit és a nemzeti identitás összefonódására.

Az utóbbi években a Citadella állapota egyre romlott, a terület részben elhanyagolt, funkcióját vesztett turisztikai ponttá vált. A 2020-ban indult nagyszabású felújítás ezért nem csupán az épület megmentését célozta, hanem annak teljes újragondolását is. A munkálatok 2026 tavaszára fejeződtek be, és húsvéttól a nagyközönség is birtokba veheti a megújult erődöt.

A Citadella szombati, hivatalos megnyitója után különleges programmal készülnek az érdeklődők számára - írják a Citadella hivatalos oldalán. 

Az átalakítás egyik legfontosabb eleme a megnyitás, vagy ahogy a tervezők fogalmaztak: a Citadella „pacifikálása”. A korábban zárt, egyetlen bejárattal rendelkező erőd falait több ponton átvágták, új átjárókat és belépési pontokat alakítottak ki, amelyek összekötik a hegy két oldalát. Ez a lépés nemcsak fizikai, hanem szimbolikus értelemben is felszámolta az elzártságot: a hajdani katonai objektum ma már szabadon átjárható közösségi térré vált.

Az erődfalak között egy 6000 négyzetméteres, mindenki számára ingyenesen látogatható közpark jött létre, amely a környezettudatosság jegyében készült. A zöldfelületek jelentősen bővültek, különleges növényritkaságokkal gazdagodtak, miközben a kilátóteraszokról továbbra is Budapest egyik leglenyűgözőbb panorámája tárul a látogatók elé.

A modern funkciók sem maradtak el: kávézó, fagyizó, ajándékbolt, valamint akadálymentesített közlekedést biztosító liftek szolgálják a látogatókat. A nyugati rondellában kialakított kiállítótér és az üvegfalú, különleges szerkezetű fogadótér – amely az ország egyik legnagyobb ilyen technikával készült építménye – a múlt és a jelen találkozását testesíti meg.

A felújítás során külön figyelmet fordítottak a történeti rétegek megőrzésére is. A falakon ma is láthatók a golyónyomok, sérülések, sőt a bombatalálatok nyomai is, így az erőd nemcsak megújult, hanem hitelesen meséli el saját történetét. A régészeti feltárások során ráadásul még a mélyebb múlt tárult fel: előkerültek az egykori csillagvizsgáló maradványai, első világháborús ágyúelemek, valamint kelta, római és török kori leletek is.

A Citadella felújítása kapcsán Szentkirályi Alexandra megjegyezte: a kormány akkor is fejleszti a fővárost, amikor a városvezetés magára hagyja: