Itt a férjjóslás ideje, most kiderül: szerelmet hoz a katalinág, vagy elszökik a szerető?

Nemcsak a szórakozás ideje volt november 25-e, azaz Katalin-nap régen, hanem a komoly jövendöléseké is! A magyarok szerint ezen a napon minden az időjárásról és a szerelemről szólt. A nagy, örök igazság: „Ha Katalin kopog, karácsony locsog!” Vagyis, ha november végén fagyos az idő, akkor karácsonykor jön az eső, de ez igaz fordítva is.

Katalin-nap, amikor minden kiderülhet

Amikor a magyar nép régi hiedelmeiről, szokásairól beszélünk, nem elég csak a babonákra gondolni. A parasztember számára a természet, a láthatatlan erők és az ember egyetlen egységet alkottak. Nem csak régi meséket örökítettek tovább, hanem a múltból hozott hitet, gondolkodást és világszemléletet is. Az év különböző szakaszaiban, a legkülönbözőbb babonákra kellett odafigyelni. Nyakunkon a Katalin-nap, nézzük, mire figyeltek őseink ezen a napon!

Szerelemjóslás

A lányok cseresznyefaágat tettek vízbe, ez volt a híres "katalinág". Ha karácsonyra kizöldült, jött a férj! A fiúk pedig trükkösen lopott női ruhadarabokat rejtettek a párna alá, hogy minél előbb feleség álljon a házhoz.

Dologtiltás 

Katalin napján a nőknek tilos volt dolgozni, még kenyeret sem süthettek. Sőt, a férfiak is el voltak tiltva a szántástól, de még a lovakat sem foghatták be. 

Léteztek olyan népszokások is, amelyek ma már mosolyt csalnak az arcunkra

• A lányok a kút fölé hajoltak: ahonnan a kutyaugatást hallották, abból az irányból várhatta a vőlegényt! 
• A legények sóval töltött gatyát tettek a kemencéhez. Ha reggelre megpuhult a só, a fiatalember lassan készülhetett az esküvőre!
• A lányok gyertyafénynél néztek a tükörbe, hátha megpillantják a jövendőbelijük arcát. 
• Az eladósorban lévő lányok Katalin-nap reggelén nem fésülködtek, mert „akkor a szerető elszökik”. Ha valaki fésülten jelent meg, biztos volt, hogy nem sürgős neki a férjhez menni.
• Ha a csirke sárban járt aznap, akkor a régiek szerint lesz hó bőven.
• Ha a macska összegömbölyödött Katalin-napon, akkor a népi hiedelem szerint, a hideg téli idő hamarosan beköszönt.
• Mosni tilos volt, mert „kimossák a szerencsét”, varrni sem lehetett nehogy „összevarrják a jövőt” és a fonás is tiltólistára került, mert összegubancolja a párkapcsolatokat.
• Egy másik jóslat szerint, ha a liba megállt a jégen Katalin-napkor, akkor sáros lesz a karácsony. 

A hiedelmek túlmutatnak a hétköznapokon

A kutatók érdekesnek találták, hogy a mindennapokban ügyes, talpraesett emberek hittek a szellemekben, boszorkányokban, vagy hogy egy fekete macska balszerencsét hoz. A hiedelmek alapját, a régi emberek talán meg tudták volna magyarázni, de a mai, vidéki emberek közt már kihalófélben vannak ezek a babonák, népszokások. Az biztos, hogy nincs olyan magyar ember, legyen az bármilyen művelt, ha átszalad előtte az úton egy fekete macska, akkor ne jutna eszébe a babona. Még akkor is átvillan a gondolat az agyán, ha nem hisz benne. Ezek a hiedelmek nem véletlenül maradtak velünk ilyen sokáig. Az embereknek szükségük volt arra, hogy higgyenek valamiben, ami túlmutat a hétköznapokon.

Ki volt Katalin?

A magyar női nevek közt a Katalin név, mindig előkelő helyen szerepelt. Mostanában kissé csökkent a népszerűsége, de nem felejtették el a szülők, teljesen ezt a szépen csengő lánynevet. 

A Katalinok védőszentje, Szent Katalin volt, aki a 4. században élt Alexandriában és keresztény vértanúként halt meg. A legenda úgy tartja, hogy ő egy nagyon szép és okos királylány volt, sőt látomásában Jézus el is jegyezte őt, és azt mondta neki, hogy aki Katalinhoz imádkozik, annak meghallgatja a kéréseit. Így lett Katalin azoknak a hajadonok védőszentje, akik férjhez akartak menni.