Hogyan tovább BKV? Hogyan tovább BKK? - dr. Kőrösi Koppány elemzi a fővárosi tömegközlekedés állapotát

A budapesti közlekedés válsága nem a járművekről, hanem a hozzáállásról szól. A BKK és a BKV helyzetét a BP Műhely kutatási és elemzési igazgatója részletesen kivesézte.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2025.10.13. 17:00
Módosítva: 2025.10.13. 17:00
BKV BP Műhely Dr Kőrösi Koppány állapot BKK

A BKV és a BKK válsága nem a gépekről szól, hanem az emberekről és a felelősségről. A finanszírozás elapadt, a karbantartásra nincs elég pénz, a dolgozók maguk vesznek alkatrészt - dr. Kőrösi Koppány, a BP Műhely alapítója szerint a BKV-t nem a buszok öregsége, hanem a döntéshozói felelőtlenség égeti el.

BKV
 A BKV válságbvan van Fotó: BKV

Budapesten ma naponta mintegy 1200 autóbusz lát el közösségi közlekedési feladatokat – derül ki Dr. Kőrösi Koppány, a BP Műhely alapítója, kutatási és elemzési igazgatója legfrissebb elemzéséből. A számok első ránézésre nem tűnnek vészesnek, ám a háttér súlyos problémákat takar: az elöregedő járműpark, az alulfinanszírozott karbantartás, a vezetői hibák és a politikai felelősséghárítás együtt sodorja mély válságba a BKV-t és a BKK-t. 

A budapesti közlekedés válsága nem a járművekről, hanem a hozzáállásról szól

– fogalmaz Kőrösi, aki szerint a BKV szakemberei napi szinten bizonyítják, hogy elhivatottságból és szakértelemből nincs hiány, de a döntéshozói felelősség hiányzik mellőlük.

Megtudtuk: a BKK adatai szerint a 1200 budapesti buszból 855-öt a BKV üzemeltet, a többit az Arrivabus és a Volánbusz adja. Új járművek azonban szinte kizárólag az alvállalkozókhoz érkeznek.

A BKV legfrissebb saját buszai a 2022-es beszerzésű 14 darab Mercedes Conecto G csuklós járművek, melyekből további 58-at a vállalat tartós bérleti konstrukcióban használ az Intertanker Kft.-től.

A most beérkező 65 darab kétajtós, úgynevezett maxi-midi Mercedes busz a teljes állomány alig 7 százalékát érinti, és legfeljebb a 25 éves Citarók leváltására elegendő. 

A BKV-nak egy elöregedő járműparkot kell fenntartania, amely különös figyelmet, állandó karbantartást igényel

 – írta Kőrösi.

A pénzügyi háttér legalább ennyire aggasztó. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a Főváros immár harmadik éve nem utalja át a BKV-nak a szerződés szerint járó támogatást. A vállalat így kénytelen volt faktorálással – vagyis hitelből – finanszírozni magát, ami az első évben 30 milliárd, a másodikban 50, idén pedig 53,5 milliárd forintot jelentett.

 

E hitel költsége csak az idei évben 1,4 milliárd forint plusz terhet jelent a BKV-nak, amely összességében három új csuklós busz ára

 – mutat rá Kőrösi. Ez az összeg a karbantartás vagy a flottafiatalítás szempontjából is óriási veszteség.

Pedig a jogszabályok egyértelműek: Budapestet az önkormányzati törvény kötelezi a tömegközlekedés fenntartására, és ehhez állami támogatást is kap – egyedüliként az országban.

A pénzhiány leglátványosabb következménye a karbantartás drasztikus visszavágása. 2019 óta a BKV jelentősen csökkentette a szervizelésre fordítható összegeket. Mivel a sofőröket nem lehetett elbocsátani, a szerelők kerültek sorra, a pótalkatrészek hiánya pedig mindennapos.

A  Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szerint előfordul, hogy a szerelők saját pénzükből vásárolnak alkatrészt, csak hogy működőképes maradjon egy-egy jármű. 

Azok a szerelők, akik napi forgalomba tudtak állítani – és ott is tudtak tartani – egy legalább ötven éves Ikarus buszt, szakértelemből és elkötelezettségből nem szenvednek hiányt

– mondta Kőrösi, aki maga is BKV-s családból származik.

Kőrösi Koppány részletesen kielemezte a helyzetet Fotó: Kovács Dávid

 

Mint azt már a Metropol megírta, a  nyári busztüzek után Budapest Főváros Kormányhivatala szúrópróbaszerű vizsgálatot végzett 40 járművön: ezek közül mindössze 24 százalékot találtak megfelelőnek, 12 százalékot pedig azonnal kivontak a forgalomból.

Ezt követően a BKV belső vizsgálatot rendelt el, amely 15 nap alatt mind a 855 buszt átvizsgálta, és közölte: „nem találtunk az utasok biztonságára kockázatot jelentő hibát”. Két héttel később azonban kigyulladt a 9-es busz a Szent István körúton.

Ez a kettősség jól mutatja a vezetés hitelvesztését

 – értékelte Kőrösi. Azóta a hatósági vizsgálat minden járműre kiterjedt, napi 10–20 buszon teljes műszaki felülvizsgálatot tartanak. A sajtóhírek szerint előfordult, hogy tízből tíz jármű rendszámát levették a vizsgálat végén. Az eredmények november elejére várhatók, de már több felelős vezetőt is azonnali hatállyal elbocsátottak.

A közlekedési krízis nem csak a buszokra, hanem a vezetésre is igaz. Nyáron mind a BKV, mind a BKK vezetője lemondott. A helyükre kiírt pályázati eljárás első köre sikertelen volt, jelenleg a második zajlik, bizottsági meghallgatásokkal.

Kőrösi szerint a probléma mélyebb, mint személyi kérdés:

A BKV moráljának, és a buszok leromlásának oka egyértelműen vezetői hiba. A közlekedési rendszer irányítását nem lehet politikai csaták kereszttüzében stabilan működtetni.

A szakértő szerint a budapesti közösségi közlekedés állapota nemcsak műszaki, hanem társadalmi kérdés is.

Amikor a busz ritkábban jár, vagy kigyullad, az nemcsak technikai hiba – az a közbizalom megbillenése is.

Az utasok kiszámíthatóságra vágynak, a dolgozók megbecsülésre, a város pedig arra, hogy a közösségi közlekedés valódi alternatíva legyen az autózással szemben.

Dr. Kőrösi Koppány szerint a BKV és a BKK előtt ma egyértelmű feladat áll: visszaadni a szakmai stabilitást és a morális biztonságot.

A buszt a szerelők javítják, de a rendszert a vezetőknek kellene megjavítaniuk.

A BKV dolgozói nap mint nap bizonyítják, hogy elhivatottságból csodát is képesek tenni – csak épp a döntéshozói felelősség hiányzik mellőlük

-  zárta elemzését dr. Kőrösi Koppány, a BP Műhely kutatási igazgatója.



 

 

 

 


 

 


 

 









Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Metropol Google News oldalán is!

Top hírek





Hírlevél-feliratkozás

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.