A Tisza Párt titkos programja: kórházbezárások, iskolabezárások!

Újabb részletek derültek ki Magyar Péter eltitkolt programjából.

Létrehozva: 2025.10.02.

Módosítva: 2025.10.02.

Bod Péter Ákos nyugdíjrendszer Tisza-adó kórházbezárás iskolabezárások

A Tisza Párt nem győzi bizonygatni, hogy nem készülnek megszorításokra és adóemelésekre, ám egyre gyakrabban elszólják magukat, és abból egy kíméletlen neoliberális terv tárul elénk – írja a Tűzfalcsoport. A blog összegezte Tarr Zoltán 2025. február 1-jei sárospataki felszólalását, amelyben újra elárulta néhány titkos tervüket.

Tarr most arról beszélt, hogy „nem kell mindenütt megőrizni azt a darabszámú kórházi ágyat” és hogy „át kell gondolni, meddig érdemes fenntartani kis iskolákat”, valójában tehát a Gyurcsány-féle baloldal leépítési logikáját hozza vissza. LEÉPÍTÉS, ez a lényeg!

Aki emlékszik a 2000-es évek baloldali kormányainak intézkedéseire, pontosan tudja, mit jelent, amikor egy politikus arról beszél, hogy „nem biztos, hogy minden településen kell iskola” vagy hogy „át kell gondolni a kórházi ágyak számát”. Felidézték: 2002 és 2010 között hivatalosan mintegy 380 önálló iskola szűnt meg, de az összevonásokkal együtt a bezárások száma reálisan 500 fölé tehető. Sok helyen a gyerekeket napi többórás buszoztatással vitték át központibb helyen lévő iskolákba.

Az egészségügyben 2007-ben több mint 16 ezer kórházi ágyat számoltak fel, részben teljes megszüntetéssel, részben „krónikus” vagy „ápolási” osztállyá minősítve őket, ami a betegek számára ugyanúgy ellátáscsökkentést jelentett. Amikor Tarr arról beszél, hogy „nem kell mindenütt megőrizni azt a darabszámú kórházi ágyat” és hogy „át kell gondolni, meddig érdemes fenntartani kis iskolákat”, akkor valójában ugyanezt a leépítési logikát hozza vissza. A kérdés nem elméleti: aki vidéki szülő vagy beteg, azt közvetlenül érintené. Mert ezek a mondatok nem hatékonyságnövelésről szólnak, hanem arról, hogy kormányváltás esetén lesz-e még helyben tanító néni és kórházi ágy vagy sem.

A gazdákat is lenézik

A Tisza mezőgazdasági átalakításba is belefogna, ami a gazdák mindennapi munkáját és a támogatási rendszert is jelentősen érintheti.

– Át kell gondolni a mezőgazdasági támogatások rendszerét, a magyar mezőgazdaság nagyon rossz állapotban van, nekünk a nagyon alacsony hozzáadott értékű mezőgazdasági termelésről át kell állnunk egy sokkal magasabb hozzáadott értékű termelésre. Tehát az, hogy alapanyagot termelünk mindenki másnak, aki aztán ebből értékes terméket hoz létre, ez nem. Egyrészt nem tudjuk olyan jól csinálni, Ukrajna ezerszer jobban csinálja, felesleges Ukrajnával versenyezni a búzában meg a kukoricában, ellenben nagyon sok minden mást sokkal magasabb szinten tudnánk csinálni – hangzott el a fórumon. Ezt követően Tarr Zoltán lenézően nyilatkozott a magyar gazdákról:

– Ezer és egy probléma van ezzel, hozzá kell alaposan nyúlni, ami nem lesz könnyű, hiszen nagyon sokan viszonylag jól elvannak anyagilag, vagy nem érdekeltek, inkább így fogalmazok,

nem érdekeltek abban, hogy magasabb hozzáadott értékű, több törődéssel létrehozott terméket készítsenek.

Ma Magyarországon nagyjából egy nyolcnapos felkészüléssel bárkiből lehet aranykalászos gazda és kezdheti el termelni ezeket az igénytelenebb növényeket, mint a búza, kukorica satöbbi – jegyezte meg az ellenzéki politikus. Hozzátette: „Ezeket végig kell gondolni, igaziból az elmúlt kormányzatok nem mertek hozzányúlni strukturálisan ezekhez a dolgokhoz, és ebből az következik, hogy hát nyilván most azokra vár, akik majd jönnek. Ez egyébként igaz a nyugdíjrendszerre, hogy mondjak még egy ilyen merész terepet.”

Mindez arra utal, hogy a Tisza Párt adott esetben forráselvonásokkal vagy jogosultsági feltételek szigorításával is nyomást gyakorolna azokra, akik nem illeszkednek az általuk kívánatosnak tartott agrárpolitikai modellbe. Külön figyelemre méltó, hogy Tarr kiemelte:

az előző kormányok nem merték meghozni ezeket az intézkedéseket, de ők készek lennének rá. Ezzel gyakorlatilag jelezte, hogy a párt olyan döntésekre készül, amelyek korábban politikailag kockázatosnak számítottak.

Az sem mellékes, hogy ugyanezt a logikát a nyugdíjrendszerre is kiterjeszthetőnek nevezte, vagyis a Tisza feltehetően nemcsak agrárpolitikai „reformokban”, hanem szélesebb körű költségvetési racionalizálásban is gondolkodik.

Tisza-adó. További elemekkel is bővülhet a megszorító Tisza-csomag: Bod Péter Ákos közgazdász, Tisza-tanácsadó kifejtette, hogy szerinte a vállalatok adóterhelése nem nagy, ezért ott lenne még „keresnivaló”. Az Index birtokába került belső, Tisza-adót tartalmazó párttervek szintén azt mutatják, hogy a Tisza drasztikusan megemelné a társasági adót.

Tisza-adó: a vállalkozások sem ússzák meg

A Tisza-adó újabb részletét bontja ki az Ellenpont. Írásuk szerint Bod Péter Ákos, Tisza-tanácsadó közgazdász nemcsak a jövedelemadó-emelésről és a fiatalokat és édesanyákat érintő mentességek felülvizsgálatáról, nemcsak Brüsszel migrációs terveinek végrehajtásáról, hanem a társasági adó megemelésének tervéről is beszélt egy korábbi interjúban.

Ebben elhangzik: „Mindent összetéve azt gondolom, hogy a vállalatok adóterhelése még mindig nem nagyon nagy, és rögtön ebből az is következik – ha engem kérdez –, hogy ott azért van keresnivaló.

Az adónemmel kapcsolatos tervekről nem csak Bod Péter Ákos beszélt, de hasonló elképzelésekről számolt be az Index is. A lap több mint háromszorosára emelt, 25 százalékos társasági adóról, valamint háromkulcsos nyereségadó tervéről írt, Tiszás forrásokra hivatkozva.
Szalai Piroska miniszterelnöki tanácsadó pedig arra figyelmeztet, hogy a magyar gazdaság versenyképessége, a munkahelyek, a fiatalok elhelyezkedése és az agrárium is a vállalkozásoktól függ.

Ha a Tisza tervei megvalósulnak, nemcsak a cégek, hanem a magyar családok és munkavállalók is súlyos árat fizetnének.

Tisza-adó: vagyis az szja, a társasági adó, a tőkejövedelem-adó emelése, a rezsicsökkentés, a 13. havi nyugdíj eltörlése, a családtámogatások brutális visszavágása. Ezek a főbb pontjai annak a programnak, amit kormányra kerülésük esetén a Tisza bevezetne. Gyakorlatilag pontról pontra teljesítenék Brüsszel elvárásait.

Tisza-adó: a családok, vállalkozások durva megszorítására készülnek Magyar Péterék

Lassan nincs olyan adóforma, amit ne emelne a Tisza. Erről is beszélt a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó. Értékelése szerint a Bokros-csomagnál is nagyobb fenyegetést jelentenek a Tisza tervei. Felidézte: az ország, az ország lakossága, vállalkozásai majdnem belehaltak a Bokros-csomagba, ami alapvetően nem a multikat, a nagy cégeket érintette leginkább negatívan, hanem a társadalmat, de annak szinte minden szegmensét, az alacsony jövedelműeket és a magasabb jövedelműeket egyaránt. Hatására tömegesen dőltek be a kisvállalatok, közel 30 százalékig emelkedett az infláció.

A Tisza kiszivárgott adótervei mind a magánembereket, mind a vállalkozókat meg akarják sarcolni, ráadásul a megtakarításokra is rátennék a kezüket.

Ha mindent összeadunk, akkor könnyedén kijöhet egy 4000 milliárd forint összértékű megszorítócsomag. Ez meghaladja a hazai gazdaságtörténet legnagyobb megszorítását, a Bokros-csomagot, a magyar költségvetés tíz százalékát is elérheti!

– fogalmazott Szalai Piroska.

Összehasonlításként: a 4 ezer milliárd forint akkora összeg, mint

az éves családtámogatások 4-szerese,
a rezsitámogatások 5-szöröse,
a 13. havi nyugdíjak 8-szorosa.

Az említett támogatásokat Brüsszel már évek óta kritizálja, azok visszavonását, szűkítését várná el.

Szja: Mint korábban a Rispot megírta, a Tisza Párt a jelenlegi 15% mellett a 22% és 33%-os kulcsot is bevezetné, ez a 4,8 millió adófizető munkavállalóból 4 millió embert érintene negatívan.

A családi adókedvezmények visszavágása, valamint az édesanyák és a 25 év alatti fiatalok szja-mentességének megszüntetése jövő januártól 1,8 millió ember pénztárcáját rövidítené meg.

A társasági adó 9%-ról 25%-ra emelése veszélybe sodorná a magyar kisvállalkozásokat, miközben az állami támogatásaikat is elvenné tőlük a Tisza. A tervezett intézkedést azzal indokolnák, hogy a 9%-os adó „adóparadicsommá” teszi Magyarországot. Ez azonban nem tetszik Brüsszelnek.

Tőkejövedelem-adó. Magyar Péterék megadóztatnák a tőkejövedelmeket. A céges osztalékok után az átlagkereset mértékéig 20 százalék lenne az adó. Efölött az átlagkereset kétszereséig viszont már 30 százalékot kellene fizetni. Az ennél is magasabb jövedelmek esetében pedig egy harmadik, 40 százalékos sáv is életbe lépne. Hasonlóan történne az állampapírok és részvények nyereségének megadóztatása is. Ez 1 millió olyan ember megtakarítását is érintené, akik rendelkeznek állampapírral – írja a Ripost.