MAGOSZ-elnök: tiltakozunk, hogy Ukrajnát felvegyék az Európai Unió tagjainak sorába

„Elfogadhatatlan és határozottan tiltakozunk az ellen, hogy Ukrajnát felvegyék az Európai Unió tagjainak sorába úgy, hogy közben már az előcsatlakozási forrásokat is fizetik az ország számára, ezzel ugyanis az uniós gazdákat teszik tönkre” – jelentette ki Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke Brüsszelben pénteken. Cseh Tibor András, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke arról beszélt, hogy olyan javaslatok láttak napvilágot Brüsszel részéről, ami ellen mindenképp fel kellett lépni a magyar gazdálkodók nevében és érdekében.

Jakab István magyar újságíróknak nyilatkozva arról beszélt, Brüsszel azon dolgozik, miként lehetne az agrártámogatásokat átalakítani, hogyan lehetne azokat a forrásokat, amelyek kiszámíthatóan rendelkezésre álltak, teljesen más csatornákon máshova, többek között Ukrajnába elirányítani. Az ukrajnai háború nehéz helyzetbe hozta a szomszédos országok gazdáit is – jelentette ki.

– fogalmazott.

Jakab István arra hívta fel a figyelmet, hogy a ciklusokban gondolkodó brüsszeli bürokraták programokat hirdetnek, amelyek a mandátumukat letöltő politikusok után is megmaradnak. A gazdák nem öt-, illetve hétéves ciklusokban gondolkodnak, hanem hosszú távra terveznek. Ehhez viszont kiszámíthatóságra van szükség. Sajnos ezt a magyar gazdák nem kapták meg Brüsszeltől – jelentette ki.

Átgondolt, a gazdákkal egyeztetett agrárpolitikára van szükség és nem hitegető ígéretekre. A gazdák az Európai Unióban élni akarnak, valós és intenzív, az adottságaikat és erőforrásaikat kihasználó módon akarnak gazdálkodni. Ez valamennyi uniós és valamennyi magyar polgár érdeke – hangsúlyozta a MAGOSZ elnöke.

Cseh Tibor András NAK-alelnök nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió következő, 2028-tól érvényes hétéves időszakára vonatkozó európai bizottsági javaslatok egyértelmű célként tűzték ki azt, hogy az agrártámogatások területalapú rendszerét teljesen átalakítsa, visszaszorítsa, majd megvonja. A javaslatban továbbá kimondott cél az állattenyésztés és a húsfogyasztás visszaszorítása is, amit a magyar gazdák szintén nem tudnak elfogadni – emelte ki.

– fogalmazott.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara petíciót indított az agrártámogatások megőrzéséért. A petíciót, mely a területalapú támogatások megőrzése mellett, valamint az európai piacok megőrzése mellett áll ki, több mint negyedmillió magyar gazda, – Cseh Tibor András szavai szerint – szinte minden magyar gazdálkodó aláírta.

„Abban bíztunk, hogy az Európai Bizottság a nagy gazdaösszefogás után végre jó irányba állítja az agrárpolitikát és újra stratégiai ágazatként tudja kezelni az európai mezőgazdaságot” – fogalmazott.

Emlékeztetett továbbá, hogy Magyarországtól néhány száz kilométerre Ukrajnában nagy mezőgazdasági birtokok vannak, elsősorban nyugat-európai és amerikai kézben. Szavai szerint rendkívüli versenyhátrányt jelentene, ha ez az „óriási piac” hozzáféréssel bírna az európai piacokhoz, továbbá ez – mint kiemelte – Magyarországon a gazdák egyértelmű kárára válna. Éppen ezért személyesen vitték el Brüsszelbe az agrártámogatások megőrzését célzó petíciót a NAK és a MAGOSZ képviselői. A több mint 250 ezer magyar aláírás is jól jelzi, hogy a magyar gazdálkodók számára elfogadhatatlan a Közös Agrárpolitika tervezett átalakítása és az uniós agrárpénzek elvonása.

Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót a két szervezet képviseletében Jakab István, a MAGOSZ elnöke és Cseh Tibor András, a NAK alelnöke.

Az Európai Bizottság által korábban bemutatott „Stratégiai Dialógus” elnevezést viselő uniós javaslatcsomag egyik leghangsúlyosabb pontja a területalapú támogatások kivezetésére vonatkozik. Ez a lépés azonban elfogadhatatlan a magyar gazdálkodók részéről, akik néhány héttel korábban a kelet-közép-európai gazdákkal együtt hangot is adtak véleményüknek a szlovák-cseh határon tartott demonstráción.

Ukrajna tervezett uniós felvétele, a közös európai hadsereg vagy éppen a közös uniós hitelfelvétel jelentős többletkiadásokkal járna, ehhez pedig az agrártámogatásoktól vonnának el forrásokat. Ezeket a támogatásokat a gazdák viszont nem „ajándékként” kapják, ezért nagyon szigorú élelmiszerbiztonsági és állatjóléti feltételeket kell betartaniuk.

A területalapú támogatás megszűnésével viszont a gazdák jelentős versenyhátrányba kerülnének az EU-n kívüli szereplőkkel szemben. A források elvonásával ráadásul a termelés is rendkívüli mértékben megdrágulna, ami az uniós fogyasztókat az olcsóbb, silányabb minőségű, élelmiszerbiztonsági szempontból aggályos, EU-n kívül megtermelt élelmiszerek irányába terelné.

Az ukrán import a háború kitörése óta nagy nyomás alatt tartja az EU mezőgazdaságát, különösképpen az Ukrajnával határos államok termelőit. A helyzetet tovább súlyosbíthatja Ukrajna európai uniós csatlakozása. A háborús ország felvétele súlyos vérveszteséget okozna az EU mezőgazdasági termelésének. Elvonná a tagállamoktól, így Magyarországtól is az európai uniós agrártámogatások jelentős részét, ezáltal Ukrajna válna az agrárforrások legnagyobb haszonélvezőjévé, a KAP teljes költségvetésének mintegy harmadát kapná meg a közös alapból. Ez elfogadhatatlan és etikátlan is egyben.

A NAK és a MAGOSZ álláspontja a KAP jövőjével és Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban egyértelmű: kiemelt figyelmet kell szentelni az uniós piac védelmének, a harmadik országokból származó import ugyanis nem élvezhet előnyt az EU-ban megtermelt árukkal szemben. Az uniós döntéshozatal során a versenyképességi szempontokat és az élelmiszerellátás stratégiai szerepét kiemelten kell kezelni. Ukrajna felvétele kapcsán számításba kell ven

ni a csatlakozás várható hatásait. A legfontosabb, hogy az uniós döntéshozók ne ideológiai alapon, hanem szakmai szempontok alapján döntsenek az európai mezőgazdaság jövőjéről!

A NAK és a MAGOSZ teljes mellszélességgel kiáll a magyar gazdák és az európai élelmiszertermelés megőrzése mellett.