![](https://cdn.metropol.hu/2025/02/3dPpGc2NL4qYH_Pu7Q5Vv2CvJw0mALRmuTXEDCXg3do/fill/550/310/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzBiZDk5ZmJlNTM2MjQ1YzliNWNhYTY3MDMzZmNjNzky.png)
Kezdődik a Flórián-téri felüljáró felújításának előkészítése: már most forgalmi változásokra kell számítani!
Mutatjuk hol és milyen változásokra kell számítani!
Az autósok kárára történik a legújabb fejlesztés is. A bringasztráda nem oldja meg a problémákat.
Újabb szintre emelné az autósüldözést Karácsony Gergely. Felfestett bringasávok helyett most bringasztráda a legújabb őrület. A fővárosi költségvetés terhére művelt festegetés és karózás helyett most uniós pénzből tapsolna el 6 milliárd forintot a főpolgármester átgondolatlanul.
A megújuló Nagykörút terveiről a BKK oldalán számoltak be, látványtervet is közöltek. Az Uniós pályázatból tervezett komplex átrendezésnek 2027-re lehetnek kész a kiviteli tervei , 2028-2029-ben pedig szakaszosan megépülhet a bringasztráda, valamint a Váci úti és Üllői úti bevezető szakasz. A tervek láttán kiakadtak az autósok, a jelenlegi problémát autós szempontból nem oldja meg az újítás, ráadásul sok olyan helyzet kialakulhat, ami balesetveszélyes.
Teljesen mindegy, hogy kerékpárútról, sávról vagy sztrádáról beszélünk, abban a szituációban, amikor keresztezik egymást a járművek és a kerékpárosok , az mindenképp konfliktuspont és veszélyforrás lehet
-mondta el lapunknak Pausz Ferenc közlekedésbiztonsági szakember.
Kihangsúlyozta: a konfliktuspontok mindig veszélyforrást jelentenek. Ilyenek lehetnek a betorkoló utcák és a közös területek, amit a tervekben multifunkcionális helynek hívnak, az tulajdonképpen olyan szakasz, ahol a kerékpáros, a rakodó autó és az autós találkozik. A szakember szerint az emelkedő szint a betorkoló utcáknál nem oldja meg a balesetveszélyes problémát.
Optikailag valamit segíthet, mert azt látják a kerékpárosok és az autósok is, hogy kvázi más szinten közlekednek, de nem olyan borzasztó nagy a különbség. De ha már ott kell lassítani néhány centire vagy 1-2 méterre a kerékpárostól, akkor ott már baj van. Előtte kell megoldani, hogy olyan lassításra legyenek kényszerítve a járművezetők, hogy ez a konfliktushelyzet ne nagy sebességgel történjen
-magyarázza a szakember.
Dr. Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke is hasonlóan látja a terveket, sőt, a jelenlegi helyzetnél is balesetveszélyesebbnek ítéli meg a tervezett bringasztrádát.
Ez a megoldás közlekedésbiztonsági okokból a jelenleginél hátrányosabb, részint a be- és kikanyarodó járművek tekintetében jelentkező korlátozottabb észlelési lehetőségek, továbbá a parkoló autók ajtónyitása következtében is.
A szakember nem kertel, úgy látja, ez a terv is egy újabb autósüldözés.
A tervezett intézkedés ismét alig burkolt törekvés az autózás fővárosból történő kiszorítására, aminek társadalmi elfogadottságát minden figyelemfelhívásunk ellenére nehezíti annak egyoldalúsága, vagyis az, hogy a bevezetni szándékozott változtatásokat nem kíséri azzal párhuzamosan az autósok számára kedvező lehetőséget jelentő valamilyen kompenzációs törekvés, mint például újabb területek megnyitása P+R parkolók számára, miközben a terv újabb közterületi parkolóhelyek megszüntetésével is együtt jár
A konfliktusforrásokra hívja fel a figyelmet Kőrösi Koppány fejlesztéspolitikai szakértő is:
Nagyon sok a rejtett konfliktusforrás, ha a kerékpár, a gyalogos, meg a parkoló funkció közvetlenül egymás mellett van és nincsenek fizikailag elválasztva.
A szakértő szerint teljesen értelmetlen a nagy körforgalmú gyalogos útra, nagy forgalmú autós útra elhelyezni a kerékpársávot. Elmondta: ő annak a híve, ha mindenáron kerékpárutakat csinálunk, akkor a kerékpárforgalmat párhuzamos mellékutcákba helyezzük, és ott a kisebb forgalomban kell megoldani azt, hogy a biciklisnek is nagyobb biztonságban tudjanak kerékpározni.
Körösi Koppány elmagyarázta, hogy miért lenne szükség előbb a fővárosi infrastruktúra fejlesztésre:
Azt kell tudni, hogy Budapest egy sugaras, gyűrűs elrendezésű város, mint általában az európai városoknak a jelentős része, ami azt jelenti, hogy mintha egy pontból pókhálószerűen húznánk kifele vonalakat, ami vonalakat összekötünk így egymással, így néz ki, ez a szerkezete Budapestnek. Van a belső városfal, és akörül vannak körutak, a város pontból kifele pedig sugárutak. Azt kell tudni, hogy Budapestnek rosszul fejlett útszerkezete van, hiányzik két sugárút. A Nagykörút után van a Hungária körút, és a Hungáriát az M0-ig nem követi körút. Hiányzik nekünk egy külső körutunk is. Akkor, amikor ilyen fejletlen a közútszerkezet, akkor egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak jelen pillanatban, amikor nincs kiváltó kapacitásunk, hogy egy körutat teljes egészében beáldozzunk.
Ezért a Nagykörút forgalmát kivenni a városi közlekedésből hibának tartja a szakember.
Budapesten van egy úgynevezett városszétfolyás, metropolitan jelenség. Nagyon sokan költöztek ki a városból, elnéptelenedik a belváros, egyre inkább a külső kerületekbe, az agglomerációba költöznek az emberek. Ez is nehezíti a közlekedést, és mivel hiányzik a nullásnak az északi és a nyugati része, nagyon nagy az átmenő forgalom. Ha ezeket a problémákat sikerülne megoldani: lenne külső körutunk, lenne M0-unk, ami teljesen körbezárja a várost és a tömegközlekedés is fejlettebb lenne, valamint az agglomerációba jobban kijárna, lenne ott megfelelő mennyiségű P+R parkoló, tehát ha lenne megfelelő alternatívája az autósoknak arra,hogy ne a dugóban üljenek, akkor lehetne a Nagykörutat forgalomcsökkenteni, rakpartot lezárni. De jelen pillanatban mindenkinek rossz ez így!
- ecsetelte a szakember.
A bringasztráda és a közterület rendezés új terveivel tulajdonképpen beismerte Karácsony Gergely, hogy a jelenleg felfestett biciklisávok nem működnek, nem jók. Az átfogó koncepció nélkül, rajtaütésszerűen Covid-idején létrehozott kerékpárutak forgalmi káoszt és fullasztó dugókat okoztak. Böjthe Péter, a Fidesz–KDNP fővárosi csoportjának képviselője szerint is felér egy beismeréssel az újratervezés.
A bicikliseknek sem jó, mert tele van balesetveszélyes pontokkal, ugyanakkor a dugókat sem oldja meg, amit a biciklis közlekedés okoz. A tervekben nem szerepel olyan, hogy a Nagykörúton az autósok visszakapnák az elvett második sávot.
Amióta biciklisáv van, folyamatosak a dugók ezen a szakaszon, ez a helyzet pedig egyre rosszabb. Európa ismert navigációs rendszer forgalmazója, a holland TomTom N.V. által közreadott forgalmi elemzések szerint 2024-ben Budapesten jelentősen, 46%-kal nőtt a torlódásokban elvesztegetett idő. Tavaly Budapest 5 km sugarú belső zónájában a 10 kilométeres napi csúcsórai autózás összes idővesztesége egy évre vetítve átlagosan 110 óra volt, miközben a hasonló méretű Bécsben csak 95 óra, Prágában 92 óra, Varsóban 90 óra, Münchenben 80 óra. Csak a bukaresti rosszabb a budapestinél.
A Nagykörútból elvett sáv egyértelmű oka ennek, ez az, ami miatt a belváros forgalom-áteresztő képessége a felére csökkent, ezen az útszakaszon akár kétszeres is lehet a menetidő. A magyar főváros esetében a hídkapacitások sem bírnak el annyit autós forgalmat, például Bécs, Párizs, London azonos folyószakaszát másfélszer jobb autós hídkínálat jellemzi.
A biciklisek is értetlenül nézik az új terveket, szerintük sem hoz megoldást a bringasztráda. Sokan azt vetik Karácsony szemére az internetes fórumokon, hogy az eszetlen és autósellenes lépései miatt az autósok megutálják a bicikliseket: ,,a jogosan felháborodott autósok végül minket köpnek le”, így végül azokon csattan az ostor, akik nem tehetnek semmiről.
A biciklisek hozzászólásaiból kiderül: nem használják ki ezt az útszakaszt. Aki biciklivel közlekedik, az is inkább a kevésbé balesetveszélyes mellékutcákat választja, ezért főleg futárokat látni a sávban.
Mutatjuk hol és milyen változásokra kell számítani!
Illegális információkkal keresett sok pénzt.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre