A feleség szemszögéből kapunk képet a kultuszminiszter férjről és a XX. század történelmi viharairól. A Klebelsberg Kuno feleségéről szóló darab most a Nemzeti Színházban lesz látható.
Hedry Mária Árnyéksors című, Klebelsberg Kunoné Botka Sarolta életéről szóló színműve január 9-én a Nemzeti Színházban is bemutatkozik a Klebelsberg Kastély Kamaraszínház vendégjátékában. Január 17-én pedig ismét a Klebelsberg házaspár hajdani otthonában, a pesthidegkúti Klebelsberg Kastélyban láthatjuk.
A Polgári Művelődésért Alapítvány kezdeményezésére, Hedry Mária írónő által jött létre Klebelsberg Kuno feleségének, Botka Saroltának az életéről szóló Árnyéksors című darab. A színmű a pesthidegkúti Klebelsberg Kastélyban, a Klebelsberg házaspár egykori otthonában játszódik, visszaidézve életük itt töltött éveit, majd az özveggyé vált Sarolta kitelepítését, s az értékes könyvtár és épületegyüttes szétrombolását, a történelem viharainak pusztítását, e nagy formátumú család személyes sorsán keresztül.
Hedry Mária elsődleges forrása Klebelsberg Kunoné kitelepítése során írott, Életutunk című naplója volt, emellett korabeli dokumentumokat, egyéb kutatási forrásokat és tanulmányokat is felhasznált a szerző. A mű által megismerhetjük a kiemelkedő kvalitású kultúrpolitikus és a polgári származású asszony szerelmi házasságát, közös életük mindennapjai mögött a XX. század ellentmondásokkal teli drámáját, a nincstelenségbe taszított Sarolta megpróbáltatásait. Az árnyéksors-asszonysors bemutatásán keresztül nemcsak Botka Sarolta küzdelmes élete tárul elénk, hanem a férj, Klebelsberg Kuno személyisége is kirajzolódik. A feleség szemszögén keresztül a néző megismerheti az egykori nagy hatású kultuszminisztert.
„Azt gondolom, hogy sokkal izgalmasabb egy másik személyen, ráadásul egy nőn keresztül, aki nagyon szereti láttatni Klebelsberg Kunót. Más optikát kap a történet. Egy államférfi szerepét megírni, erre én nem vállalkoznék szívesen, mert óhatatlanul is belebonyolódna az ember egy sokkal szárazabb témarendszerbe. Én nem politizálni akartam, hanem drámát írni, egy női érzelmen, szenvedésen, női sorson keresztül megírni magának a nőnek a történetét, ami mögött ott van a férjéé is meg egy történelmi tabló. A cél az volt, hogy Botka Sarolta irodalmi igényességű naplójából életre hívjuk a történetét. Én itt dolgozom, ezek között a falak között, a Klebelsberg Kastélyban, és ez így nagyon izgalmas” – számolt be a szerző, Hedry Mária, akit a főszereplő Majzik Edittel, a darabban 4 másik nőt is alakító Gajdó Delinkével és a rendező, valamint ugyancsak több szerepet játszó Petneházy Attilával egy kanapéra ültetve kérdeztük előadás után a Klébelsberg Kastélyban.
Nőként női sorsról írni, bizony ez izgalmas, de nagy felelősség is, mert nem mindegy, hogy ezt a nőt hogyan ismerik meg az emberek!
– árulta el Hedry Mária, a darab szerzője. Erre a Saroltát játszó Majzik Edit így kontrázott rá:
Nőként nőt játszani egészen fenomenális! A férjéhez felnövő asszonyt – nagy ugrásokkal fiatalnak, szerelmesnek, erős özvegynek – eljátszani színészi feladatnak tökéletes, a szerep és a darab is fantasztikus.
Mire Gajdó Delinke, aki 4 különböző női karaktert is megformál, humorral reagált:
Akkor mit mondjak én a 4 nőmmel? Nekem nagyon jó kontrásnak lenni Edit mellett.
A jó hangulatú beszélgetésből nem maradt ki a három hölgy mellett helyet foglalt egyetlen férfi szereplő sem.
Van az a mondás, hogy a történelem vihara elsodorta, ez olyan jól hangzik, aztán miközben ezen a darabon dolgoztunk, rájöttem, hogy ezek a dédanyáink, a nagyanyáink voltak, akiket elsodort a nagy büdös történelem
– tudtuk meg Petneházy Attilától, akit arról is faggattunk, milyen volt férfiként két nőt rendezni – akiből az egyik 4 különböző nőt is játszik, – illetve velük színpadon lenni – többféle szerepben is? „Ha arra gondol a kedves néző, hogy a görögök még be sem engedték a nőket a színházba, akkor tulajdonképpen…”
Összegzésképpen úgy fogalmaztak: nagyon szeretik ezt a darabot, és miközben készült „sokat sírtak és sokat nevettek”. Nem véletlen, hiszen a kivételesen nagy formátumú politikus és a polgári származású asszony szerelmi házasságának mindennapjai mögött a XX. század drámájának tablóját is láthatjuk. Sarolta szemszögéből Klebelsberg Kuno emberi karakterébe és munkásságába nyerünk bepillantást, miközben az özvegy II. Világháború utáni meghurcoltatása a kommunizmus ellentmondásos kegyetlenségére is rávilágít.
Sarolta: Majzik Edit, Jászai Mari-díjas színművész
Emma, Márta, Hubayné, Róza, parasztasszony: Gajdó Delinke
Szentgyörgyi, orvos, német tiszt, oroszt tiszt, magyar elvtárs: Petneházy Attila
Szerző: Hedry Mária
Díszlet, jelmez: Libor Katalin
Rendező: Petneházy Attila
Producer: Szollár Péter
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre