Klebelsberg Kuno sorsa felesége, Botka Sarolta női sorsán keresztül elevenedik meg

A feleség szemszögéből kapunk képet a kultuszminiszter férjről és a XX. század történelmi viharairól. A Klebelsberg Kuno feleségéről szóló darab most a Nemzeti Színházban lesz látható.



Megosztás
Szerző: Fodor Erika
Létrehozva: 2025.01.07.
Klebelsberg Kuno Majzik Edit Gajdó Delinke Hedry Mária petneházy Attila

Hedry Mária Árnyéksors című, Klebelsberg Kunoné Botka Sarolta életéről szóló színműve január 9-én a Nemzeti Színházban is bemutatkozik a Klebelsberg Kastély Kamaraszínház vendégjátékában. Január 17-én pedig ismét a Klebelsberg házaspár hajdani otthonában, a pesthidegkúti Klebelsberg Kastélyban láthatjuk.

Klebelsberg Kuno felesege
Majzik Edit Klebelsberg Kuno felesége, Botka Sarolta szerepében (Fotó: Klebelsberg Kastély)

A Polgári Művelődésért Alapítvány kezdeményezésére, Hedry Mária írónő által jött létre Klebelsberg Kuno feleségének, Botka Saroltának az életéről szóló Árnyéksors című darab. A színmű a pesthidegkúti Klebelsberg Kastélyban, a Klebelsberg házaspár egykori otthonában játszódik, visszaidézve életük itt töltött éveit, majd az özveggyé vált Sarolta kitelepítését, s az értékes könyvtár és épületegyüttes szétrombolását, a történelem viharainak pusztítását, e nagy formátumú család személyes sorsán keresztül.

Hedry Mária, az Árnyéksors szerzője  (Fotó: Klebelsberg Kastély)

Hedry Mária elsődleges forrása Klebelsberg Kunoné kitelepítése során írott, Életutunk című naplója volt, emellett korabeli dokumentumokat, egyéb kutatási forrásokat és tanulmányokat is felhasznált a szerző. A mű által megismerhetjük a kiemelkedő kvalitású kultúrpolitikus és a polgári származású asszony szerelmi házasságát, közös életük mindennapjai mögött a XX. század ellentmondásokkal teli drámáját, a nincstelenségbe taszított Sarolta megpróbáltatásait. Az árnyéksors-asszonysors bemutatásán keresztül nemcsak Botka Sarolta küzdelmes élete tárul elénk, hanem a férj, Klebelsberg Kuno személyisége is kirajzolódik. A feleség szemszögén keresztül a néző megismerheti az egykori nagy hatású kultuszminisztert.

Klebelsberg Kuno a felesége szemével

„Azt gondolom, hogy sokkal izgalmasabb egy másik személyen, ráadásul egy nőn keresztül, aki nagyon szereti láttatni Klebelsberg Kunót. Más optikát kap a történet. Egy államférfi szerepét megírni, erre én nem vállalkoznék szívesen, mert óhatatlanul  is belebonyolódna az ember  egy sokkal szárazabb témarendszerbe. Én nem politizálni akartam, hanem drámát írni, egy női érzelmen, szenvedésen, női sorson keresztül megírni magának a nőnek a történetét, ami mögött ott van a férjéé is meg egy történelmi tabló. A cél az volt, hogy Botka Sarolta irodalmi igényességű naplójából életre hívjuk a történetét. Én itt dolgozom, ezek között a falak között, a Klebelsberg Kastélyban, és ez így nagyon izgalmas” – számolt be a szerző, Hedry Mária, akit a főszereplő Majzik Edittel, a darabban 4 másik nőt is alakító Gajdó Delinkével és a rendező, valamint ugyancsak több szerepet játszó Petneházy Attilával egy kanapéra ültetve kérdeztük előadás után a Klébelsberg Kastélyban.

@fezstory Klebelsberg Kuno felesége, Botka Sarolta szemszögén keresztúl kapunk betekintést a házaspár életébe a történelem viharain keresztül. Hedry Mária darabját Sarolta és Kuno hajdani otthonában játsszák: Majzik Edit, Gajdó Delinke, Petneházy Attila (rendező is). @Klebelsberg Kastély ♬ eredeti hang - Fodor Zwickl Erika

Nőként női sorsról írni, bizony ez izgalmas, de nagy felelősség is, mert nem mindegy, hogy ezt a nőt hogyan ismerik meg az emberek!

– árulta el Hedry Mária, a darab szerzője. Erre a Saroltát játszó Majzik Edit így kontrázott rá:

Nőként nőt játszani egészen fenomenális! A férjéhez felnövő asszonyt – nagy ugrásokkal fiatalnak, szerelmesnek, erős özvegynek – eljátszani színészi feladatnak tökéletes, a szerep és a darab is fantasztikus.

Mire Gajdó Delinke, aki 4 különböző női karaktert is megformál, humorral reagált: 

Akkor mit mondjak én a 4 nőmmel? Nekem nagyon jó kontrásnak lenni Edit mellett.

A jó hangulatú beszélgetésből nem maradt ki a három hölgy mellett helyet foglalt egyetlen férfi szereplő sem.

Van az a mondás, hogy a történelem vihara elsodorta, ez olyan jól hangzik, aztán miközben ezen a darabon dolgoztunk, rájöttem, hogy ezek a dédanyáink, a nagyanyáink voltak, akiket elsodort a nagy büdös történelem

– tudtuk meg Petneházy Attilától, akit arról is faggattunk, milyen volt férfiként két nőt rendezni – akiből az egyik 4 különböző nőt is játszik, – illetve velük színpadon lenni – többféle szerepben is? „Ha arra gondol a kedves néző, hogy a görögök még be sem engedték a nőket a színházba, akkor tulajdonképpen…”

Gajdó Delinke, Petneházy Attila és Botka Sarolta (Fotó: Klebelsberg Kastély)

Összegzésképpen úgy fogalmaztak: nagyon szeretik ezt a darabot, és miközben készült „sokat sírtak és sokat nevettek”. Nem véletlen, hiszen a kivételesen nagy formátumú politikus és a polgári származású asszony szerelmi házasságának mindennapjai mögött a XX. század drámájának tablóját is láthatjuk. Sarolta szemszögéből Klebelsberg Kuno emberi karakterébe és munkásságába nyerünk bepillantást, miközben az özvegy II. Világháború utáni meghurcoltatása a kommunizmus ellentmondásos kegyetlenségére is rávilágít.

Árnyéksors – Január 9. Nemzeti Színház, Január 17. Klebelsberg Kastély Szalon

Sarolta: Majzik Edit, Jászai Mari-díjas színművész

Emma, Márta, Hubayné, Róza, parasztasszony: Gajdó Delinke

Szentgyörgyi, orvos, német tiszt, oroszt tiszt, magyar elvtárs: Petneházy Attila

Szerző: Hedry Mária

Díszlet, jelmez: Libor Katalin

Rendező: Petneházy Attila

Producer: Szollár Péter

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás