„A barátnőm befogadott, én meg lefeküdtem a férjével. Úgy érzem, ő a lelki társam”

Mindig is úgy gondoltam, hogy helyes férfi, de fizikailag nem az esetem. A párommal a munkahelyen találtunk egymásra, már az esküvőnket terveztük, amikor vége lett. Összetörve érkeztem a barátnőmhöz, aki azt mondta, addig maradok, ameddig csak akarok. Az első hetet teljesen magamba roskadva töltöttem a vendégszobájukban. Aztán szép lassacskán elkezdtük hármasban tölteni az estéket. Főztünk, tévét néztünk

Vacsorát készítettünk, aztán mielőtt észbe kaptam volna ő a hűtőnek döntött és a keze barangolni kezdett rajtam. Azt mondta, már évek óta várt erre, csak még soha nem volt esélye, majd többször lefeküdtünk az éjszaka folyamán. Életem legjobb együttléte volt. Ezt követően pedig minden kettesben töltött pillanatot megragadtunk. És habár nemrég elköltöztem tőlük, ő attól még gyakran átjön, hogy szeretkezzünk. Teljesen belé estem és csak magamnak akarom őt, ő azonban nem akarja elhagyni a barátnőmet, mert nem érdemelné meg

Ez nem a sors, ez csak egy önző ember, aki kihasznál egy sérült nőt. Látta, hogy darabokban vagy, ezért lépett. Most pedig imádja, hogy két csaja van.