Ha abban bíztál, hogy kellemes őszi időben, békében kiélvezed a nap utolsó sugarait, rossz hírünk van. Az árvíz mentén kialakult pangó vizekben ezrével szaporodnak a vérszívó rovarok, így jobb ha felkészülsz, mert jön a szúnyoginvázió.
Az Európát sújtó Boris-ciklon Magyarországot sem kímélte, hisz a hatalmas mennyiségű csapadék súlyos áradásokat okozott, melyek ellen védekezni kellett, most pedig nagy erőkkel zajlik az árvíz sújtotta területek helyreállítása. Ám, ha azt hinnéd, ennyivel megúsztuk, nagyon tévedsz. Az ártereket elöntő folyók ugyanis kisebb, nehezen levonuló állóvizeket hoztak létre, melyek a legideálisabbak arra, hogy a különféle rovarok tömegesen elszaporodjanak bennük, ezzel tönkretéve azt a kellemes őszies időt, ami ránk vár a következő hetekben. Lapunk Sár József entomológust kérdezte, van-e okunk az aggodalomra, félnünk kell-e a szúnyoginvázió következményeitől.
A szúnyogok leginkább pangó állóvizekben szaporodnak, így az árvíz sújtotta területek most igazán kedveznek számukra.
Az árvizeket követően több helyen megáll a víz. Ezekben a pangó vizekben bizony hatalmas egyedszámmal képesek szaporodni a szúnyogok, így valóban lehet készülni szúnyoginvázióra
– magyarázza lapunknak a rovarok szakértője, aki azt is hozzáteszi, hogy a klímaváltozás miatt kialakult szokatlanul meleg is ideális a szúnyogoknak, így nagy esély van rá, hogy az elkövetkező hetekben a vérszívók valóban megkeserítik majd az életünket.
Ha ezek a pangó vizek nem szűnnek meg hamar, akkor az elszaporodás felgyorsul. Ráadásul, a fecskék tömeges pusztulásával a természetes ellensége is kevesebb most ezeknek a rovaroknak
– fűzi tovább Sár József. A szakember szerint ebben a kritikus időszakban nagyon oda kell figyelni, hogy ahol csak lehet, meg kell szüntetni a pangó vizeket, hisz ezek tovább súlyosbíthatják a helyzetet: az elöntött területeken kívül a vödrökben, esővízgyűjtőkben, gumiabroncsokban felgyűlt pangó víz igazi mennyország most a vérszívóknak.
A legnagyobb szúnyogirtók a fecskék mellett az énekesmadarak és a békák. Egy zöld leveli béka naponta 100-150 szúnyogot képes megenni
– magyarázza a szakember, aki azt is hangsúlyozza, a klímaváltozás miatt nem kizárt, hogy arra is be kell rendezkednünk, hogy új, veszélyes betegségeket terjesztő szúnyogfajok is megjelenhetnek hazánkban, ráadásul ezeket nem kapják el az előbb említett állatok.
Ahogy korábban a tigris szúnyognál vagy az inváziós poloskáknál is megfigyelhető volt, néhány évnek el kellett ahhoz telnie, hogy az itteni rovarevő élőlények rájöjjenek, hogy ezeket is bátran megehetik
– magyarázza Sár József, aki szerint aggodalomra semmi ok, hiszen a természet teszi a dolgát, és igyekszik az egyensúlyra, az esetlegesen behurcolt betegségek ellen pedig az orvostudomány veszi majd fel a kesztyűt, ahogy eddig is tette.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre