Mit keres Tolnay Klári és Törőcsik Mari aláírása egy ajtón? És kinek az írógépét találta el egy bomba? Miért ugrált egy lengyel bicskával a kezében a híres meseíró? Szokatlan gyűjteménnyel rukkolt elő a Petőfi Irodalmi Múzeum.
Szokatlan gyűjteménnyel rukkolt elő a Petőfi Irodalmi Múzeum, ami a mi kíváncsiságunkat is felkeltette. Olyan kiállításon jártunk, ahol láttunk dedikált ajtót, 46 db levágott nyakkendőt, miniatűr könyveket, különleges szivargyűjteményt, régi mackókat, bélyeggyűjteményeket, sétapálcákat, színes sapkákat és olyan emlékeket, amelyekhez az irodalom nagyjait érzelmi szálak fűzték. Beszámolónkban a legérdekesebb kiállítási tárgyakat mutatjuk be.
A legszokatlanabb darab egy összefirkált ajtó, melynek a története sem mindennapi. Eddig azt gondoltuk, hogy az ajtó funkcionális, és elválasztja a szobákat egymástól, nem úgy az írók és költők, akik írásra alkalmas felületet látnak mindenhol. Ez kifejezetten igaz Karinthy Ferencre is, akinek legendásan jó volt a humorérzéke, így már meg sem döbbenünk, hogy a számára kedves emberek dedikációit a leányfalui házának ajtaján gyűjtötte. Ne gondoljuk, hogy csak írók kézjegyét láthatjuk ezen a sárga kopott ajtón. A kor legnagyobb művészeinek az aláírását is felfedezhetjük, többek között Törőcsik Mariét, Tolnay Kláriét, de még a Fradi sportolói is aláfirkantották az ajtót. A legfurcsább név, ami az ajtón szerepel, az pedig Kádár Jánosé. De nézzük, hogyan is írta le ezt Karinthy a Naplóban:
Kádár János tavaly bejött, és mondtam neki, írja föl a nevét, ugratva kérdezte, nem lesz ebből nekem bajom, ha netán változna a helyzet? Mondtam, írja alá nyugodtan, én jó vagyok, akárhogy is változik a helyzet, van itt a falon Bibó Pista is – erre nevetett és feliratkozott
Az egyik legtragikusabb történetű tárgy a kiállításon Babits Mihály írógépe volt, amelyet a költő úgy használt, mint a mai fiatalok a laptopot. Mindenhova magával vitte a kedvenc gépét, mert sokszor határidőre kellett leadnia az írását. Az 1945-ös budapesti ostrom idején a Sas utcában lévő emlékmúzeumot bombatalálat érte. A romok közül egyedül a költő írógépét tudták kimenteni.
Ez most a kiállításon látható, 19 másik írógéppel együtt. Többek között a Móricz Zsigmond Empire típusú gépe is ott van, amely az 1900-as évek elejéből származik, ami ma már ritkaságnak számít, és az antikpiacon közel százezer forintot ér. Márai Sándor és Szerb Antal írógépe mellett Faludy Györgyé és Ottlik Gézáé is a múzeum 80 darabos gyűjteményében található.
Míg a nők a ruhájuk révén fejezték ki önmagukat, a férfiak a személyiségüket a nyakkendőikkel mutatták meg a világnak. A kiállításon Lázár Ervin 46 darab nyakkendőből álló gyűjteménye is látható. Az író a barátai nyakkendőiből nyesett le egy kis darabot a lengyel bicskájával. Ahogyan írja is:
A hatvanas évek végén nyakkendővégeket kezdtem el gyűjteni. Az áldozatok szinte valamennyien úgy emlékeznek, hogy egyszer csak váratlanul előttük termettem egy bicskával, és se szó, se beszéd lemetszettem egy darabot a nyakkendőjükből.
De láthatók Tandori Dezső híres mackói is, amikről még verseket is írt a költő. Szerb Antal és felesége miniatűr könyvei és Déry Tibor 300 darabos képeslapjai pedig új oldalukról mutatja be az írókat.
A Petőfi Irodalmi Múzeum közel 4500 tárgyat gyűjtött össze, ezeknek egy részét láthatja a nagyközönség. Az összeállításnál a relikviák különleges élményt nyújtanak a látogatóknak, akik még a tárgyak történetét is megismerhetik az interaktív tárlaton.
A kiállítás megtekinthető a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2024. december 15-ig.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre