Három fő okot is említ a szakember az mRNS-alapú oltás kapcsán.
A fél világ évekig drukkolt, majd tavaly örömmel nyugtázta: Nobel-díjat ért Karikó Katalin és Drew Weissman munkája. A kitüntetettek a világ egyik legrangosabb tudományos elismerését a módosított nukleozidokkal kapcsolatos felfedezéseikért kapták meg, amelyek lehetővé tették a Covid–19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését.
Újszászi Ilona a Szegedi Tudományegyetem számára készített Karikó-interjúban felidézte, hogy „négy éve tavasszal, a járvány pandémiává nyilvánítása idején a WHO közzétette, hogy félszáznál is több koronavírus elleni vakcina áll kifejlesztés alatt”. Majd fontos kérdést tett fel: „mi az a három fő ok, amiért az mRNS-alapú, modern oltóanyag lett a befutó?
Karikó Katalin válaszában nemcsak a három fő okot sorolja fel, melyek több, sajnos ma is keringő álhírt cáfolnak meg, de a biokémikus – szerénységére jellemző módon – megjegyzi, a végső eredményhez sok más kutató áldozatos munkájára is szükség volt.
„A mRNS-en alapuló vakcinát nagyon gyorsan elő lehet állítani. Nem tartalmazza a vírus teljes génállományát, így nem okoz fertőzést, tehát biztonságos. A harmadik ok, hogy az mRNS gyorsan lebomlik a szervezetben. Fontos azt is látni, hogy sok-sok kutató több évtizedes munkájának, eredményeinek a hasznosítása révén sikerült áttörést elérni abban, hogy a hírvivő RNS-t rábírjuk az emberi sejtek fehérjetermelésének irányított programozására”
– fogalmazott a magyar biokémikus.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre