Omán fővárosát, Maszkatot a kiszáradás veszélyezteti, de valódi kutatások szerint Magyarországra is cudar világ vár, sok hazai gyümölcs eltűnhet.
A klímaváltozás már nemcsak valami távoli rémálom. Elég, ha csak a tavalyi görög vagy horvát erdőtüzekre gondolunk, de számos egyéb jele is van a változásnak. Most az MI, vagyis a mesterséges intelligencia segítségét kérték, hogy milyen városok, országok vannak a legnagyobb veszélyben. Nos, a lista első helyén Omán fővárosa, Maszkat áll, melyet a kiszáradás mellett a durván megemelkedő hőmérséklet is fenyegeti, amely ellen nem is nagyon tudnak mit tenni. A veszélyekről a koponyeg.hu portálja számolt be.
Miami helyzete valamivel jobb, mivel itt a hurrikánok és az emelkedő tengervíz okozza a kritikus hatásokat, ezek ellen pedig a város átépítése révén elég sokat lehet tenni, de nem a végtelenségig. Jakarta régóta szerepel az ilyen listákon, költöztetik is a fővárost, de felkészülhet Lima, Lagos, Manila és Sanghaj is, sőt, Delhi számára is hasonlóan romboló jövőt kínál a melegedő klíma.
Magyarország fővárosa egyelőre nem szerepel a legrosszabb helyzetben lévő területek listáján, de hiba lenne azt gondolni, hogy minket nem fog tragikusan érinteni a klíma megváltozása. A hazai gyümölcstermesztés például óriási veszélyben van. Erről a klimapolitikaiintezet.hu számolt be.
A telek enyhülése és rövidülése miatt a növények vegetációs időszaka egyre korábban kezdődik, miközben a tavaszi fagyok nem szűnnek meg, sőt. Különösen a korai rügyfakadású gyümölcsökre (kajszi, meggy, alma, szőlő) jelent évről évre növekvő veszélyt a tavaszra jellemző gyakori fagy és hideg.
Az éghajlat fokozatos változása miatt egy héttel korábbra tolódott az utolsó országos tavaszi fagy időpontja Magyarországon, ami a következő évtizedekben a jelenleginél átlagosan 30-35 nappal hamarabb következhet be, ami összességében egy hónap változást jelent. Ez a haszonnövényeink fejlődésében a jelenleginél nagyobb visszaeséshez és súlyosabb mezőgazdasági károkhoz vezethet. Különösen a kajszi-, cseresznye-, meggy-, szőlő- és almatermelőknek kell minél hamarabb új stratégiákat kiötletelniük, mert egyes szimulációk a 2050–2060-as évtizedre a maihoz képest 85-90 százalékkal kevesebb termést mutatnak, a tavaszi elfagyások következtében
– számol be róla az intézet.
Különösen a Kisalföldön, az Alföldön és a Dunántúli-dombságon nőtt jelentősen a tavaszi fagyok gyakorisága és az általa okozott károk mértéke. De az ország egészén is nőtt a mezőgazdasági fagykárok száma, mely 10 év alatt háromszorosára emelkedett.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre