Máig kihat Budapestre, ami 167 éve a Rákóczi úton kezdődött Szenteste

Sokáig nem volt kiépítve sem Pesten, sem Budán a közvilágítás, de egy 1850-es császári rendelet előírta a városok részére a közvilágítás kiépítését, ezt pedig nagyban elősegítette, hogy megkezdte működését az első pesti gázgyár 1856-ban. Az első gázlámpák a fővárosban a mai Rákóczi utat árasztották el fénnyel mégpedig 1856. december 24-én. 

A lámpák vagy este 6 órától hajnalig vagy este 7 órától éjfélig világítottak. Az új világító eszközük jóval kevesebb költséget jelentettek, mint olajlámpa elődeik. Az új rendszer gyorsan terjed Pesten és több lakóház is áttért a gázvilágításra, Budán egészen 1862-ig várni kellett erre, mert csak ekkor vezették át a Lánchídon a gázcsőrendszert. A híd ebben jócskán lepipálta Budát, hiszen ekkor azt már három éve gázlámpákkal világították meg. Amikor 1873-ban Pest, Buda és Óbuda Budapest néven egyesült már 2170 gázlámpa világította meg a fővárost. Érdekesség, hogy 1896-ban az utcai lámpák negyede még olajlámpás volt, ám ekkor már 10 ezer gázlámpa működött szerte a településen. Nem nehéz elképzelni, hogy mennyi ideig tartott, illetve mennyi ember kellett ahhoz, hogy ezeket egyenként meggyújtsák és az első lámpa fényének felvillanásától az utolsóig ne teljen el sok idő. 

A gázlámpák visszaszorulását az elektromos lámpák megjelenése okozta. Az árammal működő eszközök nemcsak erősebb fényt adtak, de olcsóbbak voltak, illetve azokat nem kellett egyenként meggyújtani és eloltani. Igazi kuriózum, hogy ezek ellenére nem tűntek el a gázlámpák, a mai napig működik néhány Budapesten, ezeket onnan lehet beazonosítani, hogy nappal is pislákolnak, mivel így olcsóbb, mintha valaki eloltaná, majd felkapcsolná.