Ettől még neked is tátva marad a szád! Lenyűgöző képeken a felújított Operaház - Fotók!

A felújítás során gépészeti és elektromos hálózatot teljesen megújították, a világítótesteket korszerűsítették, és felújították a komplett tetőszerkezetet. Mindeközben restaurálták a nemzeti kincsnek számító festményeket, akadálymentesítették a zsöllyeszintet, és Európa legmodernebb színpadát építették ki. A Magyar Építők számára exkluzív bejárást biztosított a felújítást végeztető West Hungária Bau Kft. - az általuk készített csodálatos képekből szemezgetünk.

A korhű fényeket modern megoldások biztosítják

A fények a teljes épületben a gázlámpák korát idézik. Az épület 1884-es megnyitásakor gázvilágítás volt, ennek hangulatát kívánták a mai világítástechnikai megoldásokkal visszaidézni. Valamennyi lámpatest falikarját az eredetihez hű, újonnan készített karokra cserélték.

Eredeti formában pompázik a nézőtér nagycsillárja

A csillárokat a Kiscelli Múzeumban őrzött eredeti tervek alapján rekonstruálták, valamint újakat is elhelyeztek. Visszanyerte eredeti formáját a nézőtér, Ybl Miklós által megálmodott nagycsillárja is a korábbi rézlevelekkel. Összesen 480 külső és 300 belső lámpa gondoskodik a pazar látványról.

Csodálatos festmények díszítik a Feszty bár falait

Szemet gyönyörködtető lett a Feszty-bár, azaz első emeleti nézőtéri büfé. A termet eredetileg Feszty Árpád kilenc monumentális műalkotása ékesítette, azonban 1899-ben beázott az épület és 5 festmény megsérült. Ezeket Képzőművészeti Egyetem tanára, Ujváry Ignác festette újra 1899 és 1904 között. A munkák során kiderült, hogy az Ujváry képek alatt rejtőznek az eredeti Feszty-műalkotások. Ezeket tisztították, konzerválták és retusálták a felújítás során, majd visszatakarták az Ujváry olajfestményekkel. Az aranyozott mennyezeten Vastagh György festményei tárulnak elénk Dionüszoszról, a bor és a mámor istenéről.

Megújult a Vörös szalon

A dohányzófolyosók tölgyfaburkolatait felújították, a falakat borító kék-arany kárpitot pedig teljesen kicserélték különleges hernyóselyemre; a csúcsminőségű kárpitban egy centiméteren belül 120 selyemszál van. Az egyedi darabokat az olasz Spienelli család 1600-as évek óta működő cége készítette el. Teljes burkolatfelújításon és kárpitcserén esett át a királyi páholyokhoz tartozó fogadóterem, a Vörös Szalon is.

Akadálymentesítették a zsöllyeszintet

Az idők során befalazott, erkélyre nyíló kijáratokat újra megnyitották. A nézőtéri zsöllyét visszaállították az épület 1884-es megnyitásakor kialakított méretére. A nézőtér így 1200 főről 1000 főre csökkent, viszont a székek sokkal kényelmesebbek lettek. A páholyok férőhelyeit is hatról négy főre mérsékelték. A zsöllyeszintet akadálymentesítették, ahova kerekesszékkel a Dalszínház utca felől rámpákon és felvonóval lehet bejutni. Két akadálymentesített lépcsőházat is létrehoztak, középen lifttel, 3 földszinti páholynak pedig kibővítették az ajtaját, hogy kerekesszékkel is be lehessen férni.

Újból megnyílt 4. emeleti terasz

A közönség visszakapta a 4. emeleti teraszt, amelyet az előadások szüneteiben használhatnak. A 4. emeleti terasz szintjén, az Operaház felső párkányán található az európai zenetörténet 16 kiemelkedő mesterének szobra, amelyek most egyesével díszkivilágítást kaptak az udvar felől.

Gázvilágítás és záporberendezés volt az eredeti Operaházban

A Magyar Állami Operaház Budapest egyik legjelentősebb XIX. századi műemléke. Az épület neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. Az építkezés 1875-ben kezdődött el, és 9 évig tartott. A gazdagon díszített belső terek kialakításában olyan neves magyar művészek működtek közre, mint Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan. A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor I. Ferenc József magyar király jelenlétében. A nyitó díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével.

Az épületgépészeti berendezések a kor színvonalán álltak. A padláson víztározó medencéket építettek ki, az úgynevezett záporberendezés megtáplálására tűz esetén. A fűtést gőzzel és kályhák segítségével oldották meg, a nézőtérnek pedig modern szellőzőberendezést építettek. A világítást eleinte gázcsillárokkal oldották meg, majd 1895-ben áttértek a villanyvilágításra. Az Operaház épületét a múltban háromszor újították fel: 1912-ben, 1950-ben és 1981–1984 között.

Elkészült a Metropol Nagy Budapesti Korrupciótérképe! Nézd meg, melyik kerületben mennyit loptak – kattints a milliárdokért!