Budapest 55 milliárdos hitellel fut neki 2024-nek, csak így tudta túlélni az évet – de jött még két csapás, újabb milliárdos tartozásokkal…
Budapest a csőd szélén áll, miután Karácsony Gergelyék eltapsolták az örökségül náluk hagyott 200 milliárdot – erről szólt a 2023-as év a fővárosban. A város már csak hitelből működik, és nem beruházásra költik, hanem fenntartásra – ami lefelé vezető spirál…
A Budapestet uraló Gyurcsány-emberek megint „trükkök százaival” éltek, így a főváros vezetése 55 milliárdos adósságot egy trükkös jogi eljárással át tudott vinni a következő évre, így élte túl a város az idei évet, görgetve maga előtt az adóssághegyet. Budapest most megint ott tart, mint a Demszky-korszakban: kiürítették a kasszát, amit csak évek szívós munkájával lehet visszaépíteni. A különbség az, hogy Demszky legalább épített – de most semmit nem építenek, maximum a Tarlós-érában megkezdett beruházásokat fejezték be – mint a Blaha vagy a Lánchíd –, de ezeket is évekkel csúszva, drágábban, kisebb műszaki tartalommal, mint a tervek.
Az egyik, hogy a Kúria döntése értelmében Budapestnek meg kell fizetnie a szegényebb településeket támogató szolidaritási hozzájárulást. Ezzel hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla azon döntését, amiben a főváros kérte, hogy azonnali intézkedésként, amíg csak lehet, egy fillért se kelljen befizetnie a szolidaritási adóból. Így most az állam azonnal levonhatja az összeget a főváros számlájáról. Amellett, hogy le is járt a Fővárosi Ítélőtábla által megítélt azonnali jogvédelem (október 17-én), még a Kúria is hatályon kívül helyezte azt. Ami kapcsán a Kúria teljes egészében elfogadta a Magyar Államkincstár fellebbezésében előterjesztett érveket, amelyek alapján a kincstár az eddigiek során teljesen jogszerűen szedte be a főváros adótartozását. Ezt a pénzügyminiszter, Varga Mihály írja Facebook-oldalán, a posztja alatti hozzászólásban. Mint olvashatjuk,
Karácsony Gergelyt tehát bírósági végzés szerint ideiglenesen sem illeti meg védelem az adófizetés alól, be kell tartania a törvényeket, és meg kell fizetnie a szegényebb településeket segítő szolidaritási hozzájárulást.
A per hátterében az áll, hogy Budapestnek 2023-ban 58 milliárd forint szolidaritási adót kellett volna befizetnie, míg a főpolgármester, Karácsony Gergely csupán 33 milliárdot tartott elfogadhatónak. Karácsony perre vitte a jogvitát. Első fokon a bíróság elutasította Karácsonyék kérelmét, majd a másodfokon döntő Törvényszéktől megkapták a jogi védelmet, amiben azonnali intézkedésként kérték minden szolidaritási hozzájárulás befizetésének a felfüggesztését. Most a korábbi döntéseket követő jogi huzavona után a Kúria elfogadta a Magyar Államkincstár érveit, miszerint jogosan szedte be az adót a fővárostól, ezzel hatályon kívül helyezte a másodfokú intézkedést. A főpolgármester azonban továbbra is ellenez minden további fizetést, hivatkozva arra, hogy a kormány nem inkasszálhat több pénzt a város számlájáról.
2016-ban megállapodás jött létre az agglomerációs feladatok megosztásáról és a finanszírozási feltételekről az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) jogelődje, valamint Budapest Főváros Önkormányzata között. Ennek értelmében a BKV-jegyeket és -bérleteket a fővároson belül elfogadta a MÁV és a Volán is. A szerződés 2022. évi elszámolása során a felek azonban nem tudtak megegyezni. Az Építési és Közlekedési Minisztérium álláspontja szerint Budapest Főváros Önkormányzata mintegy 2 milliárd forinttal tartozik az állami közszolgáltatónak, így a felek közötti egyezség hiányában a 2022. év pénzügyi zárása nem történt meg. Ez pedig olyan következményekkel járhat, hogy a jövőben a nem BKK-s vonatokat, HÉV-eket és buszokat csak a MÁV vagy a Volán által értékesített jegyekkel vagy bérletekkel lehet használni Budapesten és az agglomerációban.
Az elmúlt években Budapest számára kedvezőbb pénzügyi lehetőségek álltak rendelkezésre, mint valaha. Ezzel együtt a baloldali főpolgármester négy év alatt egyetlen önálló beruházást sem kezdeményezett, és a már meglévő két projekt, a Lánchíd és a Blaha Lujza tér fejlesztése is a korábbi városvezetés idejéhez kapcsolódik. Wintermantel Zsolt korábban lapunknak elmondta, hogy
Karácsony minden évben rekordmennyiségű iparűzési adót gyűjt be, de az idei 274 milliárd forintot már elköltötte, sőt további 5 milliárddal került mínuszba a város a korábbi 50 milliárd mellett
– fogalmazott a fideszes képviselő.
Az elhangzottak alapján úgy tűnik, hogy bár a város pénzügyi helyzete kedvező volt, a főpolgármester nem használta ki ezeket az előnyöket saját projektjei előmozdítására, és az iparűzésiadó-bevételeket inkább a városi költségvetés más területeire költötte. Wintermantel Zsolt értékelése alapján Karácsony Gergely vezetése alatt Budapest nem csak stagnált beruházások terén, hanem a pénzügyi stabilitást is veszélyeztette a negatív egyenleggel.
Karácsony Gergely főpolgármester és városvezetése azt tervezi, hogy az idei kötelezettségeiket áttolják a jövő évre, és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) nevében banki faktorálási eljárással ötvenmilliárd forint értékben adósítják el a fővárost. Eközben a nyáron Karácsony Gergely prémiumként mintegy 300 millió forintot osztott szét az emberei között…
A faktorálásnál a nehéz anyagi helyzetben lévő gazdálkodó szervezet eladja pénzügyi szolgáltatónak, a faktorcégnek az aktív számlaköveteléseit. Ez a módszer azonban koránt sem veszélytelen, hiszen azt eredményezi, hogy a főváros csupán egy másfajta hitelből finanszírozza magát, miközben az adósságokat átmenetileg a bankok vállalják. Az eljárás eredményeként egy adósságspirál kezdődhet, amit a budapestieknek kell majd fedezniük a felvett kölcsönök és azok kamatai kapcsán.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre