RETRO RÁDIÓ

Megtiltották az ukránoknak a békekötést





De ki hozta a parancsot?



Megosztás
Szerző:
Létrehozva: 2023.11.25.
Putyin Gerhard Schröder Macron Oroszország háború

David Arakhamia parlamenti frakcióvezető aki az ukrán delegációt vezette az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon, elmondta, hogy 2022 tavaszán az orosz delegáció a háború befejezését javasolta, akkor, ha Ukrajna megtagadja a NATO-csatlakozást.

„Szinte a végsőkig abban reménykedtek, hogy aláírunk egy ilyen megállapodást, amiben vállaljuk a semlegességet. Ez lett volna a legnagyobb üzlet számukra. 

Készek voltak befejezni a háborút, ha elfogadjuk − mint egykor Finnország – a semlegességet, és kötelezettséget vállalunk arra, hogy nem csatlakozunk a NATO-hoz.

Valójában ez volt a kulcs” – mondta Arakhamia.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy az ukrán képviselők miért nem fogadták el ezt a javaslatot, 

Arakhamia azt mondta, hogy ehhez módosítani kell az alkotmányt, amely kimondja, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz. Ráadásul a politikus szerint az ukrán hatóságok nem bíztak az oroszokban.

„Nem bíztak az oroszokban, hogy ezt meg fogják tenni. Ezt csak biztonsági garanciák mellett lehetne megtenni. Ezért csak akkor tudtuk volna megtenni, ha száz százalékig biztosak vagyunk abban, hogy ilyen többé nem fordul elő. De nincs ilyen bizalom. Sőt, 

amikor visszatértünk Isztambulból, Boris Johnson Kijevbe jött, és azt mondta, hogy egyáltalán ne írjunk alá semmit – és csak harcoljunk tovább

– magyarázta.

A békemegállapodás 2022 márciusában megvolt az oroszok és az ukránok között, de végül mégis megbuktak a két ország közötti béketárgyalások – ezt állította korábban Gerhard Schröder volt német kancellár is a Berliner Zeitungnak adott interjúban.

Arra a kérdésre, hogy a béketervet vissza lehet-e állítani, Gerhard Schröder azt válaszolta: „Igen. És az egyetlenek, akik ezt kezdeményezhetik, Franciaország és Németország”. Szerinte Olaf Scholz kancellárnak és Macron francia elnöknek kellene kiállnia az ukrajnai békefolyamat mellett, „mert ez nemcsak amerikai, hanem mindenekelőtt európai ügy”.

„Szerintem végzetes hiba volt Putyin részéről a háború kirobbantása. Ugyanakkor számomra egyértelmű, hogy Oroszország fenyegetve érzi magát” – fűzte hozzá a 79 éves volt szociáldemokrata politikus, aki szerint nem fenyeget Európát senki; „ez a félelem, hogy az oroszok jönnek, abszurd”.

Törökország a NATO tagja, vannak rakétái, amelyek közvetlenül elérhetik Moszkvát. Az Egyesült Államok a NATO-t Oroszország nyugati határához akarta vinni, például Ukrajnával mint új taggal. Mindezt fenyegetésnek érezték az oroszok – mondta.

Ennek vannak irracionális vonatkozásai is, „ezt nem tagadom” – jegyezte meg a volt kancellár, hozzátéve, az oroszok e kettő keverékével reagáltak: félelem és előretolt védekezés.

Gerhard Schröder felidézte, 2022-ben kapott egy felkérést Ukrajnából, hogy közvetítsen Oroszország és Ukrajna között.

A kérdés az volt, hogy tudna-e üzenetet közvetíteni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

„Jött még valaki, aki magával az ukrán elnökkel is nagyon szoros kapcsolatban állt. Ez Rusztem Umjerov volt, Ukrajna jelenlegi védelmi minisztere. Ő a krími tatár kisebbség tagja. Akkor az volt a kérdés: hogyan tudjuk befejezni a háborút” – idézte fel.

„Öt pont van. Először is, Ukrajna NATO-tagságáról való lemondás. Ukrajna úgysem tudja teljesíteni a feltételeket. Másodszor: a nyelvi probléma. Az ukrán parlament eltörölte a kétnyelvűséget. Ezt meg kell változtatni. Harmadszor: a Donbassz Ukrajna része marad. De Donbassznak nagyobb autonómiára van szüksége. Működő modell lenne a dél-tiroli modell. Negyedszer: Ukrajnának biztonsági garanciákra is szüksége van. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának és Németországnak kellene ezeket a garanciákat biztosítani. Ötödször: Krím. Mióta orosz a Krím? A Krím több, mint egy földdarab Oroszország számára, a történelmük része” – mondta Gerhard Schröder.

Szólt arról is, hogy a 2022 márciusában Isztambulban Rusztem Umjerovval folytatott béketárgyalásokon az ukránok már nem egyeztek bele a békébe, mert nem volt már rá lehetőségük. Mindenről, amiről beszéltek, először az amerikaiakkal kellett egyeztetniük.

„Két megbeszélést folytattam Umjerovval, aztán egy négyszemközti beszélgetést Putyinnal, majd Putyin megbízottjával. Umjerov a beszélgetést Zelenszkij üdvözletével nyitotta. Az osztrák modellt vagy az 5+1-es modellt javasolták kompromisszumként Ukrajna biztonsági garanciáira. Umjerovnak ez tetszett. A többi ponton is hajlandóságot mutatott. Azt is elmondta, hogy Ukrajna nem akar NATO-tagságot. Azt is mondta, hogy Ukrajna vissza akarja vezetni az orosz nyelvet a Donbasszba. De végül nem történt semmi” – fogalmazott az egykori politikus.

Közölte, az volt a benyomása, hogy semmi sem történhetett, mert minden másról Washingtonban döntöttek.

„Ez végzetes volt. Mert az eredmény most az lesz, hogy Oroszország szorosabban kötődik Kínához, amit a Nyugat nem akarhat” – mondta. Úgy fogalmazott: az európaiak kudarcot vallottak. „Lett volna egy ablak 2022 márciusában. Az ukránok készek voltak beszélni a Krímről” – jelezte.

Hozzátette: Szerinte az amerikaiak nem akarták a kompromisszumot Ukrajna és Oroszország között. Az amerikaiak úgy gondolják, hogy az oroszokat le lehet „nyomni”.





Ezeket olvastad már?
Kiirtotta a családját egy férfi, majd magával is végzett - szívszorító részletek

Kiirtotta a családját egy férfi, majd magával is végzett - szívszorító részletek

„Szerető, gyengéd és gondoskodó volt” – 3 éves fiú hunyt el a horror traktorbalesetben

„Szerető, gyengéd és gondoskodó volt” – 3 éves fiú hunyt el a horror traktorbalesetben

Fehér ruhás hölgy kísért a kastélyban, többen is látni vélték

Fehér ruhás hölgy kísért a kastélyban, többen is látni vélték

Megint elvitték az ötös lottó főnyereményét, 200 millió volt a tét

Megint elvitték az ötös lottó főnyereményét, 200 millió volt a tét

Top hírek





Ezek is érdekelhetik



Hírlevél-feliratkozás