Évek óta küzd a kispesti nő, megkeserítik az életét

Felnyomott kerítés, feltört beton, eldugult csatorna és besüllyedt kert – így néz ki Tímea udvara, mióta a szomszédban növekvő eperfa elterebélyesedett. A szomszéd kert ráadásul a kispesti balos önkormányzat tulajdona, ahol többen ingatlant bérelnek, de a kert gondozását már nem érzi feladatának a helyi vezetés.

Tönkreteszi Tímea ingatlanját az önkormányzat fája

Tímea a Metropol megkeresésére elmondta, hogy már évek óta gondot okoz a hatalmasra nőtt eperfa. Évekkel ezelőtt emiatt már szólt is az önkormányzatnak és megmutatta nekik, milyen problémákat okoz, a fa gyökere például belemegy a csatornájába és eldugítja azt, valamint a fa koronája rámegy a háza tetejére is, leverve ezzel a cserepeket.

– mondta el a részleteket Tímea, akinek a fa miatt már új kivezetést is kellett építtetnie a csatornájához, nem kevés összegből.

„A párommal élünk kettesben, aki le van százalékolva és az én kis fizetésemet sem azért rakom félre, hogy rendbe tegyem azt, amit az önkormányzat fája elront”
– tette hozzá kiábrándulva a kispesti lakos, aki már többször kapott ígéretet a polgármesteri hivataltól, hogy megoldják az ügyet.

„Ami nagyon bosszantó, hogy egy olyan ingatlanról van szó, amiből az önkormányzatnak bevétele van a bérlőktől, amit fel is vesz minden hónapban, de a kertet már nem ápolja, hiába szól egy lakos, hogy veszélyezteti az ingatlanját a fájuk” – fejtette ki Tímea, aki most úgy döntött, hogy a nyilvánossághoz fordul.

„Nem tudom, kihez forduljak, de ez így nem állapot. Azon gondolkodom, hogy jogi segítséget fogok kérni, hogy megoldódjon ez a helyzet, mert így minden pénzemet a házam javítására kell költenem, amit az önkormányzat fája tönkretesz” – fogalmazott a lakos.

Tilos a „szükségtelen zavarás”!

A szomszédjogok alapvető rendelkezéseit – amit már az ókorban is alkalmaztak – a polgári törvénykönyv (Ptk.), a speciális kérdéseket pedig a szomszédjogi törvény tartalmazza. Ezeket önkormányzati szabályozások és a bírósági ítélkezési gyakorlat egészíti ki. Ezeknek az egyik legelső eleme az úgynevezett szükségtelen zavarás tilalma. Ez azt jelenti, hogy mindenki csak úgy használhatja a saját ingatlanját, hogy azzal a szomszédot indokolatlanul ne zavarja. Azt, hogy mi minősül szükségtelen zavarásnak, a bíróságok úgy döntik el, hogy igazságügyi szakértőt vonnak be. Az ítélkezési gyakorlat alapján szükségtelen mértékű zavarásról akkor beszélhetünk, ha az a szokásos mértéket meghaladja és a zavaró tevékenységet kifejtő személy a szomszéd érdekeit teljes mértékben figyelmen kívül hagyja.