Szijjártó Péter: Győzött a felelősségtudat, sikerült elkerülni az ukrajnai háború eszkalációjának veszélyét

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be a NATO-csúcs zárónapján, hogy Ukrajnának, bizonyos várakozásokhoz képest, végül is szerény eredménnyel kell beérnie.

„Gyakorlatilag kizárólag a NATO–Ukrajna Bizottságból NATO–Ukrajna Tanáccsá átalakult testület jelent bármifajta előrelépést a NATO–Ukrajna kapcsolatokban. Győzött a felelősségtudat, egy felelősségteljes álláspontot foglalt el végül a NATO” – jelentette ki.

„Sikerült olyan döntést hozni, amely nem jár a háború eszkalációjának veszélyével, s világossá tették a tagállamok, hogy majd akkor kaphat Ukrajna meghívást a NATO-ba, hogyha az ország minden feltételt teljesít, és hogyha majd a szövetségesek egyszer egyhangúlag ezt így gondolják” – mondta.
Aláhúzta: egy háborúban álló ország nem válhat NATO-taggá, ugyanis a katonai szervezet bővítésének a közösség biztonságának erősítésével kell járnia, nem pedig a romlásával, márpedig Ukrajna felvétele ma a fegyveres konfliktusba való belesodródás veszélyével fenyegetne, amit el kell kerülni.

– szögezte le.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy mivel sem meghívás nem történt, sem menetrend nem született, így nem lehet semmiféle „kerülőútról” vagy „gyorsítósávról” beszélni az ukrán csatlakozást illetően. Sőt, a kijevi kormánynak továbbra is éves nemzeti terveket kell készítenie, és ezek keretében politikai reformokra is szükség van, például a kisebbségi jogok területén, hiszen a NATO nem pusztán védelmi szövetség, hanem egyben értékalapú közösség is – mutatott rá.

„Ezeket az éves nemzeti terveket majd a külügyminiszterek fogják folyamatosan értékelni, tehát mi is ott leszünk, és nyilván kiemelten figyelünk majd a kisebbségi jogok tiszteletben tartására” – tudatta. A miniszter arról tájékoztatott, hogy a NATO-országok vezetői ausztrál, dél-koreai, japán és új-zélandi kollégáikkal is egyeztetni fognak. Illetve hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak geopolitikai eseményei fokozták a jelentőségét az együttműködés erősítésének a csendes-óceáni partnerekkel.

„Mi ezt abszolút mértékben támogatjuk, hiszen Japán és Dél-Korea is stratégiai partnerünk, szorosak a politikai kapcsolataink, sok beruházás érkezik a két országból Magyarországra” – mutatott rá. „Ugyanakkor a szempontunkból legalább ennyire fontos, hogy a NATO ne kapjon egy ilyen Kína-ellenes élt, tehát tegyük világossá, hogy a NATO nem egy Kína-ellenes szervezet, nem Kína ellen jött létre, a mostani működése sem Kína ellen szól, Kínát nem tekintjük kockázatnak, ellenfélnek vagy ellenségnek” – szögezte le.

„Mi magunk úgy gondoljuk, hogy a Kínával való együttműködés, hasonlóan a Dél-Koreával és Japánnal való együttműködéshez, hatalmas lehetőségeket és nagy esélyeket biztosít” – tette hozzá. Szijjártó Péter üdvözölte, hogy Magyarország a határidő előtt teljesítette a NATO célkitűzését, és a bruttó hazai termék (GDP) két százaléka fölé emelte a védelmi kiadásait.

„Ráadásul, amikor mi az ország védelméről beszélünk, akkor nemcsak a katonai képességekről, hanem egy átfogó gazdaságfejlesztésről is beszélünk, nagyon komoly védelmi ipar kiépítéséről is beszélünk” – mondta. „Tehát mi teljesítettük, amit vállaltunk a NATO felé, a kétszázalékos küszöböt már bőven, és már jóval korábban azt a kötelezettségünket is teljesítettük, hogy a védelmi kiadások több mint egyötödét, több mint húsz százalékát fejlesztésekre költöttük. Ebből a szempontból ismét a megbízható szövetségesek kategóriájában vagyunk” – összegzett.