A magyar közlekedők, főleg az autósok és motorosok mindössze 29 százaléka érzi magát biztonságban az utakon - derül ki a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) online felméréséből.
"Szükség van-e változásra a hazai közlekedési kultúrában?" – erre a kérdésre keresett választ a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) online felmérésében, amellyel idei - #közlekedjbiztonságosan - kampányát indította útjára a Közlekedési Kultúra Napja alkalmából. A minikutatásban közel háromezren mondták el véleményüket. Az eredmény a felmérés készítőjét is meglepte.
Kiderült, hogy az úton lévők 61 százaléka találkozik naponta többször is olyanokkal, akik magasan tesznek a szabályokra. 30 százalék mondta azt, hogy hetente többször tapasztal ilyesmit. Talán ennél is rosszabb, hogy a válaszadók kétharmada, egészen pontosan 68 százaléka szerint az elmúlt években egyre több lett az utakon az agresszív sofőr.
Azt gondolhatnánk, hogy az emberek szeretnek vezetni és jól érzik magukat autójukban, vagy éppen a motoron ülve, de ez nagyon nincs így. Megdöbbentő, hogy a válaszadóknak mindössze 29 százaléka érzi magát biztonságban, bárhol is vezet, míg többen meg is nevezték, hogy a városon kívül, főutakon és autópályán félnek.
A NÚSZ Zrt. minikutatásában résztvevők közel fele, 42 százaléka nem feltétlenül áll meg a stoptáblánál, legfeljebb lassít, és 27 százalékuk, azaz nagyjából minden harmadik válaszadó szintén csak lassít, és nem mindig tartja be a sebességkorlátozást az útépítéseknél, karbantartásoknál, annak ellenére, hogy ezeken a helyeken még inkább veszélyben lehetnek emberéletek.
A válaszadók több mint negyede (27 százalék) látja azt az utakon, hogy a közlekedők gyakran nem adnak elsőbbséget a megkülönböztető jelzést használó mentőknek, rendőröknek és tűzoltóknak. A válaszadók közel kétharmada (67 százalék) pedig azt tapasztalja, hogy a gépjárművezetők nem tesznek eleget a jobbratartási kötelezettségnek.
A felmérésben egyes szabálytalanságok megítéléséről is érdeklődött a NÚSZ Zrt. Az elfogadhatatlannak tartott szabályszegések között a büntetőfékezés vezet: a válaszadók 92 százaléka sorolta ezt a szabályszegést az „elfogadhatatlan” kategóriába. A legkevesebben (39 százalék) pedig a gyorshajtásra voksoltak. Ez utóbbi szabálytalanságot követik el ugyanakkor – saját bevallásuk szerint – a legtöbben (82 százalék) valamilyen gyakorisággal.
Az olyan közlekedési helyzetekben, amelyekben velük szemben szabálytalankodik valaki, a válaszadók igen magas aránya, 41 százaléka valamilyen módon kifejezi az egyet nem értését (dudál, káromkodik, mutogat), és mindössze 11 százalék válaszolta azt, hogy nem tesz így, mert az agresszió agressziót szül.
Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne javítani a hazai közlekedési morálon (több válasz is jelölhető volt), a kérdőívet kitöltők 63 százaléka írta azt, hogy már az általános iskolában tanítaná a gyerekeket a kulturált közlekedésre. A válaszadók 35 százalékban jelölték meg a jogosítványszerzés feltételeként a pszichológiai alkalmasságot, 27 százalékuk szerint az utakon még több kamerával és rendőrrel, 25 százalékuk szerint pedig szabályszegés esetén szigorúbb büntetésekkel lehetne változtatni pozitív irányban a helyzeten.
A felmérésben a válaszok legnagyobbrészt a 26-55 év közötti, városokban élő, nagy vezetési tapasztalattal rendelkező lakosság véleményét tükrözik.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre