6+1 fogós kérdés, amit húsvétkor feltesznek a gyerekek – Íme a válaszok

„Hadd kérdezzen a gyerek!” – szoktuk mondani, ami után nem egyszer olyan kíváncsisággal találjuk szembe magunkat, ami bizony feladja a leckét. Húsvétkor meglepően gyakori az ilyen helyzet. A kíváncsi gyerekek furfangos kérdéseket tehetnek fel a szülőknek a húsvét kapcsán, de a Ripost kisokosa garantálja, hogy elkerüld a váratlan helyzeteket!

Mit ünneplünk húsvétkor?
A húsvét a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe. Ilyenkor Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük a niceai zsinat döntése értelmében. Húsvét napja a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte után az első vasárnap, vagyis ez egy mozgó ünnep. Bár a nagypéntek is a húsvéthoz kötődik, ez Jézus keresztre feszítésének napja, amikor a keresztények böjtölnek és megemlékeznek Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről.

Mit ünneplünk húsvéthétfőn?
Ennek a napnak már nincs köze a valláshoz, pusztán néphagyományon alapul és elsősorban a fiatalságot ünnepeljük ilyenkor, ezt a napot vízbevető vagy vízbehányó hétfőnek is nevezik. Ezen a napon a férfiak meglocsolják a szép ruhába öltözött nőket, hogy azok fiatalok maradjanak. A húsvét hétfői locsolkodás emellett a bő termést, a megtisztulást és a termékenységet is jelképezi.

Mit szimbolizál a húsvéti bárány?
Jézus áldozatát. Mielőtt teljesen leváltotta volna a tél eleji disznóvágásból maradt sonka, szopós bárányt ettek húsvétkor, így emlékeztek Krisztus halálára és feltámadására, valamit Isten kegyességére, aki megkegyelmezett azoknak az egyiptomi zsidóknak, akik érintetlen bárány vérével kenték be ajtófélfájukat.

Miért pont barkaággal díszítünk fel tojásokkal?
Magyarországon a templomban barkaágat, a mediterrán országokban pedig pálmaágat vagy olajágat szentelnek a hagyomány szerint. Ezek Jézus jeruzsálemi bevonulásának jelképei – mivel nálunk nem él meg a pálma, maradt a barka. Ezen kívül régebben különleges gyógyerőt is tulajdonítottak ennek a nálunk honos növénynek.

Mi köze a tojásnak Jézushoz?
Egyes vélekedések szerint a húsvét eredetileg a tavasz és a termékenység ünnepe volt, így lett a jelképe a tojás. Krisztus halála és feltámadása után a húsvét keresztény ünneppé vált, viszont az ünnephez tartozó szimbólumokat megtartották a kereszténység előtti, pogány időkből. Egy másik elmélet szerint, mivel a középkori keresztények nem ettek tojást a böjt ideje alatt, viszont a tavasz beköszöntével elkezdtek a tyúkok újra tojni, húsvétra sok tojás gyűlt össze, ezért azt tették az ünnepi asztalra, és így válhatott szimbólummá.

Hogy jön a nyúl a tojáshoz?
Mivel eredetileg pogány szokásra épült a húsvét, a szapora nyúl volt kezdetekben az egyik szimbóluma. De vannak más magyarázatok is. A német legendákban arról lehet olvasni, hogy az alvilág istennője bosszúból egy madarat nyúllá változtatott úgy, hogy az továbbra is tudott tojást rakni. A harmadik verzió szerint egy kislány télen azért imádkozott a Hold istennőhöz, hogy mentsen meg egy sebzett madarat. Az istennő nyúllá változtatta az állatot, aki a gondoskodásért cserébe tavasszal színes tojásokat tojt a fűbe a kislánynak.

+1 okosság: innen ered a tojáskeresős játék
A középkorban húsvét idején az adókat és a bérleti díjakat tojással, tyúkkal vagy nyúllal is meg lehetett fizetni. Ebből alakulhatott ki később az, hogy az úgynevezett adótojásokat elrejtették a gyerekeknek, persze játékból. A 17. században már fel is díszítették ezeket, és mivel a tyúk nem tud színes tojást tojni, ráfogták a nyuszira.