Boros Miklós alkotását 1975-ben, azaz csaknem 48 évvel ezelőtt avatták fel. Azt megelőzően többféle hasonló szobor is készült, melyeket azóta máshová helyeztek.
A budapesti Clark Ádám téren 1975-ben avatták fel Borsos Miklós mészkőszobrát, mely egy 80 cm-es talapzaton álló, három méter magas tipográfiai nulla karaktert megformázó alkotás. A szobor mindössze két betűt tartalmaz: „KM”, azaz a kilométer rövidítése.
Ettől a nulla ponttól számítják Magyarországon az egy számjegyű főútvonalak kilométereit (az 1-es és a Székesfehérvárról induló 8-as főút kivételével), de a 10-es, a 11-es és a 31-es főutak kilométereit is innen nézik. Maga a jelzés már korábban is létrejött, ugyanis 1932. május 7-én avatták fel az első 0-s kilométerkövet.
A XVIII. században a magyarországi utak hosszát az 1686-os budavári ostrom alatt romossá vált, újjáépítendő királyi palota tervezett bejáratától számolták, ahonnan a Lánchíd építésekor helyezték át mai helyére. Az eredeti szobor sajnos nem maradt fenn. A XIX. században a Lánchídtól és az Alagúttól nem messze állt a régi mérföldkő – akkoriban ugyanis még a kontinensen sem kilométerekben mérték a távolságokat, hanem mérföldben.
Mivel az elkészült épület ekkor még nem töltött be jelentős szerepet a Habsburg- dinasztia életében, a XIX. században felmerült az ötlet, hogy mi lenne, ha a mérföldkövet a palotától az azóta felépült Lánchíd közelébe, a róla elnevezett téren helyeznék el. Nem lehet tudni, pontosan mikor tűnhetett el innen a kő. Egyes internetes források szerint 1913-ban talán még ott lehetett.
A XX. század elején Festetics Pál vetette fel a közlekedési hálózat kiindulópontjának megjelenítését, amelyet a Hungária Automobil Club karolt fel és valósított meg. 1932-től a Kereskedelmi Minisztérium (melyhez a közlekedési tárca is tartozott) épülete melletti járdán állt Körmendi-Frim Jenő Madonnát (Patrona Hungariae) ábrázoló márványszobra, amelynek talapzatán három alak (egy gyalogos, egy kocsis és egy autóvezető) domborműve jelent meg.
A második világháború alatt megsérült szobrot lebontották. Azt azonban nem tudták, hol fér el ez a jelzőkő. A probléma az volt, hogy a második világháború előtt a Clark Ádám tér sokkal jobban be volt építve, nem volt igazi tér, csak egy kereszteződés, vagyis nem volt sok szabad hely. Felmerült az is, hogy a Lánchíd budai hídfőjénél az út közepére állítsanak fel egy hagyományos nulla kilométeres követ, amelyet vaskerítés választ el a forgalomtól, de a Lánchíd útteste olyan keskeny volt, hogy egyszerűen nem lehetett.
A mai „0” kilométerkő helyén 1953-ban állították fel Molnár László egy munkást és egy autókereket ábrázoló szobrát. Ezt 1974-ben áthelyezték a XVII. kerületbe, a rákoshegyi vasútállomáshoz, melyet 2020. novemberében egy ittas sofőr letarolt.
Más bel- és külföldi városok is állítottak az utak kiindulópontját megjelölő táblát, szobrot, emlékművet (például Kecskemét, a Kossuth téren). A talán leghíresebb, ha nem is a legrégebbi ezek közül a Milliarium Aureum, amit Augustus császár állíttatott fel a Forum Romanumon. A minden út Rómába vezet mondás innen veszi eredetét.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre