A magyarok elítélik a háborúpárti nyilatkozatokat

Orbán Viktor miniszterelnök februárban, az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóját követően rögzítette, hogy a magyar kormány az azonnali tűzszünetet támogatja, még több ember halálának elkerülése érdekében. A kormányfő hangsúlyozta, hogy „Magyarország a béketáborhoz tartozik”. Ahogy a Századvég korábbi elemzése rámutatott, a nemzetközi politikai térben különböző közéleti szereplők – annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak hazánkra – bírálták Magyarország békepárti elkötelezettségét. A Századvég márciusi közvélemény-kutatása feltérképezte, hogy a magyarok mit gondolnak az említett, háborúpárti közéleti szereplők kijelentéseiről és azok lehetséges következményeiről.

Meg kell akadályozni a háború további elhúzódását

Magyarország Kormánya a háborús konfliktus kezdete óta humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának, mellyel párhuzamosan a harci cselekmények azonnali beszüntetését, az érintett felek tárgyalóasztalhoz ültetését szorgalmazza a mielőbbi békekötés érdekében. A kormányzati politika iránya összhangban áll a lakosság elvárásaival, ugyanis a magyarok elsöprő többsége az orosz–ukrán háború azonnali, kompromisszumos lezárása mellett áll. A lakosság következetes békepártiságára vezethető vissza, hogy a magyarok nem támogatják azokat a lépéseket, amelyek akadályozzák a háború mihamarabbi lezárását, illetve a konfliktus kiszélesedésének elkerülését.

A döntő többség elutasítja a háborúpárti nyilatkozatokat

A kormányzat békepárti álláspontját az elmúlt időszakban – nyomásgyakorlási szándékkal – bírálatok érték nemzetközi közéleti szereplők részéről. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke kijelentette, hogy „Magyarországot gyakrabban kell számonkérni, különösen az Oroszországgal és a háborúval kapcsolatos álláspontja miatt”. A felmérés szerint a megkérdezettek több mint fele (56 százaléka) nem ért egyet a brüsszeli politikus állításával.

Ehhez hasonlóan az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, David Pressman – Orbán Viktor azonnali tűzszünetet szorgalmazó szavaira reagálva – kifejtette, hogy nem létezik sem „béketábor", sem „háborús tábor". A kutatási adatok rávilágítanak, hogy a magyarok 58 százaléka nem ért egyet a nagykövet szavaival.

Március elején Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke ukrajnai látogatásán azt szorgalmazta, hogy az Európai Unió tagországai küldjenek még több fegyvert Ukrajnának, és vegyék fontolóra vadászgépek szállítását is. Megállapítható, hogy 10-ből 7 válaszadó (70 százalék) ellenzi az elnök asszony felvetését.

Érdekesség, hogy a Századvég a három említett nyilatkozat vonatkozásában megvizsgálta, hogy a magyarok szerint ezek milyen következményekkel járhatnak a háború további menetére nézve. A megkérdezettek jelentős többsége (54 százalék és 74 százalék közötti arányban) úgy vélte, hogy az egyes megszólalások a fegyveres konfliktus további eszkalálódását ösztönözhetik a béketárgyalások elősegítése helyett. Fontos hangsúlyozni tehát, hogy a magyarok békepártisága töretlen, ezért a többség továbbra is elzárkózik azoktól a felvetésektől, amelyek a békekötés ellehetetlenülésének kockázatával járnak – írták a Századvég oldalán.