Normális esetben nyugodtan mondhatnánk azt, hogy a mai fiatalok szerencsések, mert semmit nem tudnak a háborúról, azonban ez sajnos nem igaz.
Még az a legkevesebb, hogy már hazánkban is egyre többet találkoznak vele a gyerekek különböző híradásokból, vagy szüleik által, azonban az ukrajnai fiatalok már nem mondhatják el magukról, hogy csak hírből ismerik a háború borzalmait. Számukra ugyanis a mindennapi élet része lett, hogy testközelből élik át azt a felfoghatatlan pusztítást és zsigeri rettegést, amivel a harcok járnak.
Pont ebből a pusztításból adóik, hogy kénytelenek magukat valahogy védeni a bombázásoktól és a katonáktól, ennek pedig – mint azt a nagy öregek nagyon jól tudják – az az egyik legjobb módja, ha az ember a föld alá menekül. Pont így tesznek a bahmutiak is, akik más lehetőség híján a föld alatt, pincékben élik az életüket, amióta a kelet-ukrajnai várost az orosz erők folyamatosan bombázzák.
Az Euronews beszámolója szerint az egyik pincében például 6 gyermek és mintegy 20 felnőtt zsúfolódik össze. A lap ellátogatott a helyszínre is, ahol többek között az egyik kislánnyal is beszéltek, aki már 6 hónapja él az óvóhelyen a nagyszüleivel. Édesanyja sajnos egy az oroszok által elfoglalt városban maradt.
„Amikor még abban a másik városban laktunk, egy közeli házat bombáztak. Annyira féltem, nem tudom elfelejteni. Amikor idejöttünk, láttam, hogy rosszabbak a körülmények, de meggyőztem magam, hogy képes vagyok ezt az egészet túlélni. Próbálom elfelejteni a bombázást”
– mondta a gyermek.
Adódik a kérdés, hogy nem lenne-e jobb nekik, ha máshol találnának menedéket, azonban egyrészt azért sok helyre nem tudnának menekülni, másrészt viszont többen úgy gondolják, hogy Ukrajnában jelenleg szinte mindenhol veszélyes az élet, de itt legalább otthon vannak.
Az is egyfajta biztonságérzetet ad – ha ebben a szörnyűséges helyzetben lehet egyáltalán így fogalmazni –, hogy az utcákon ukrán katonák osztanak ételt. Egyikük épp azt mesélte a lapnak, hogy egy héttel ezelőtt még tartották az állásaikat, de most kénytelenek visszavonulni, ennek az egyik oka, hogy a legjobb katonáikat hátrébb vonják, hogy felkészülhessenek a további harcokra.
Az pedig csak tovább nehezíti a helyiek életét, hogy napközben el kell hagyniuk az óvóhelyeket, annak érdekében, hogy élelemet találjanak – illetve egyéb szükségleteik miatt –, ami mindig kockázatos.
Eleinte nagyon féltem, de most már nem. Nyugodt vagyok
– mondta egy idősebb nő, majd a pincébe lesietve hozzátette, hogy minimális időt tölt csak a föld felett, lent pedig az idő nagy részében imádkozik.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre