A hős parancsnok, Sztankó Sándor testvérének szívszorító vallomása szeretett fivére haláláról.
Egyre kevesebb a férfi Kárpátalján, mivel a hadra foghatókat akár kényszersorozással is elviszik az alig kétnapos villámkiképzésre, hogy aztán továbbutaztassák őket a frontra. A kevésbé rátermett fiatalokra jó eséllyel halál vár. A kárpátaljai Sztankó Sándor önként állt a katonaság, rajta keresztül pedig Ukrajna szolgálatába, holott jól tudta, hogy akár életét is veszítheti az ellenséges lövedékek kereszttüzében. A családjának megígérte, mindent elkövet, hogy hazatérhessen, ám mégis a bahmuti fronton fejezte be életét.
A Metropol megtalálta Sándor testvérét, Vovát. A gyászoló férfi megtörten nyilatkozott lapunknak.
Annyit mondhatok, hogy a mi politikánk is szégyenletes döntéseket hoz. Előfordult, hogy olyan embereket is elvittek katonáknak, akikről korábban azt mondták, hogy nem is tartoznak a mozgósítás alá. Rengeteg az eltűnt
– mondta a fiatal férfi, aki fontosnak tartja, hogy Ukrajna és Kárpátalja is megőrizze a hősök emlékét.
„Nekem három gyermekem van, Sándornak kettő. Mindegyiknek hiányozni fog a testvérem” – fejezte be Vova.
A család egyik közeli barátja mindehhez hozzátette, a gyászt mélyíti, hogy egyelőre nem tudható, mikor tudják a hősi halottnak megadni a végtisztességet. Sándornak kijár majd a katonai temetés, de nagyon sok fiatal esik el a harcokban, emiatt pedig nagy a várólista is.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre