Hajmeresztő ötlettel állt elő a főváros és Óbuda baloldali vezetése, amivel kihúzta a gyufát a Római-parton élőknél. Az árvízvédelmet nem a partnál, hanem jóval beljebb, a Királyok útja-Nánási útnál akarják megépíteni az erre elnyert EU-s pénzből. Kétezer ember ragadna az ártérben.
"Egyszerűen nonszensz, hogy a város egy részét kiszolgáltatják a Dunának! A folyó rombol, környezetet károsít, mi pedig ki vagyunk téve egészségügyi, környezeti, de még életveszélynek is" - mondta lapunknak dr. Búzás Antal Győző, az Egyesület a Római Partért elnöke. A Városháza és Óbuda árvízvédelmi tervét Karácsony Gergely szakemberei a napokban ismertették egy közösségi fórumon. A helyiek viszont faképnél hagyták az előadókat, miután kiderült számukra: a 70 hektárnyi parton nem épülne védelem, csak a Királyok útja-Nánási út mentén, ami azt jelentené, hogy egy árvíz alkalmával a lakhelyüket velük együtt elmosná a Duna.
Történne ez azért az említett két hivatal érvelése szerint, mert a Római-part Budapest utolsó természetileg érintetlen zöld partszakasza, és ezt meg kívánják őrizni. Dr. Búzás Antal Győző szerint a "zöld maszlag" nem állja meg a helyét, az érvelés azért is sántít, mert a Duna partja már 60 évvel ezelőtt is lakott volt, nemhogy ma, amikor éttermek sokasága látja vendégül a városból ide látogatókat. A terület zöldállománya pedig egyáltalán nem a part mentén fekszik, ráadásul annak 85 százaléka magántulajdonban van. A helyiek eleve azt sem értik, miért készítettek most új terveket.
A korábbi fórumokon és népszavazáson a lakosság már eldöntötte, hol legyen a nyomvonal. Ráadásul a kormányhivatal helyrajzi szám szerint megjelölte a területet, a jogszabályok és a törvény ezt is figyelembe véve már egyértelműen meghatározza, hogy a part 50 méteres zónájában lehet bármilyen nyomvonalat építeni. A főváros és Óbuda viszont fittyet hányt ezekre, és új tervet készíttetett. A tervezői tájékoztatót emiatt szervezték most meg. Ugyanakkor a mi véleményünkre nem voltak kíváncsiak, egyszerűen csak ismertették a hajmeresztő tervet. Komolytalan volt az egész: körbeültettek bennünket és olyanokat kérdeztek: álljon fel, aki szeret napozni, most az álljon fel, aki volt már a parton... Felháborító, hogy a mi életünkkel, egészségünkkel és vagyonunkkal szórakoznak egy ilyen szedett-vedett fórumon, ráadásul a pályázaton elnyert 640 millió forintos projekt terveit valótlanságokra alapozzák, amelyeket nekünk - szerintük - el kellene fogadni
– háborog az Egyesület a Római Partért elnöke, hozzátéve: a Királyok útja-Nánási út nyomvonal melletti érvek valótlanságokon alapulnak, "manipulált zöld érvrendszer".
Az, hogy valaki környezetvédelmi valótlanságokra építi az érvrendszerét és ezzel a propagandával befolyásolni akarja az embereket, annak hatalmas a politikai és az erkölcsi felelőssége. Most az ezen a 70 hektáron élő 2 ezer emberből gyakorlatilag ellenséget csinálnak, mintha mi valami ingatlanspekulánsok lennénk, akik anno tudták, hová költöznek. Holott nekünk építési engedélyünk volt, és már az 1950-es évek előtt lakóövezetként szerepelt ez a terület! Nem értjük, hogy az itt élőket a főváros miért közösíti ki. Nekünk is jár az árvízvédelem, ahogy minden más állampolgárnak, csak a főváros nem teljesíti a kötelességét. Nem hittünk a fülünknek, amikor hallottuk a hazugságokat, amiket érvként felsoroltak, és ezt viszik a közgyűlés elé
– hangsúlyozta Búzás.
1. A rovarok és denevérek kapcsolatának fontossága a Római-parton - A helyiek még soha nem láttak denevéreket a Római-parton;
2. A pocsolyában petéző békák fontossága – Az ott élők szerint nincsenek békák a Római-parton;
3. Hatvanféle költöző madár él a Római-parton – A Római-part zöldállományának kb. 85 %-a magánterületen, míg 15 %-a egy négy méter széles sávú közterületen fekszik. A helyiek szerint nem él ott 60 féle madárfaj;
4. A korhadt fák a Római-parton az ökológiai rendszer részei;
5. A Római-part vonulási hely az állatállomány számára – A Római-part teljesen be van építve, a közterületeket betonfelületek borítják, a terület nincs csatornázva és a Duna partján működnek a vendéglátóhelyek, vagyis árvizek után a terület közegészségügyi szempontból is veszélyessé válik;
6. A nyomvonal építése a Római-parton terhelő hatású lenne – A helyiek nem értik, vajon kire;
7. A parti gát esetében terhelődnek a mellékutcák – Az ott élők úgy vélik, hogy épp ekkor lenne a lakosság kitéve a legkisebb terhelésnek;
8. A parti gát esetében a sétányon nem férnének el a munkagépek, nem úgy, mint a Királyok útja-Nánási út vonalon – A helyiek szerint ez egyszerűen nem igaz;
9. A munkagépek által okozott porkibocsátás a parton nagyobb – ez sem igaz az ott élők szerint;
10. A parti építkezés nagyobb zajjal járna, mint a Királyok útja-Nánási út nyomvonal építése esetén – a zaj csak az út menti ingatlanokat érintené a lakosság szerint. Nem értik, miért kell terrorizálni a helyieket építkezéssel, ha van alternatív megoldás is;
11. Nem lehet a parton gát, mert a terület felértékelődik – Búzásék úgy vélik, ingatlanspekulánsok akarják felvásárolni a Római-partot "zöldbe bújva", olcsón.
Büntető feljelentést teszünk, de megkerestük az EU-országok Magyarországra akkreditált nagyköveteit is, hogy szíveskedjenek figyelmet fordítani a Fővárosi Önkormányzat tevékenységére, mert úgy látjuk, hogy az európai forrásokból finanszírozott (Európai Uniós projekt azonosító szám KEHOP 1.4.0-15-2015-0000) közösségi tervezéssel kapcsolatban manipulált tanulmányt fog a közgyűlés elé terjeszteni. Tájékoztattuk továbbá a Szabad Városok Szövetségének polgármestereit is, hogy kísérjék figyelemmel a Fővárosi Önkormányzat döntését
– tájékoztatott dr. Búzás Antal Győző, az Egyesület a Római Partért elnöke.
Jelenleg egy szabványon kívüli földgát véd 55 ezer embert a Dunától, ami szintén óriási felelőtlenség, hiszen ilyen műszakilag nem megbízható védelmi rendszerre bízzák az emberek életét és vagyonát. Ezt az eredetileg átmeneti megoldásra tervezett földgátat az 1950-es évek óta, árvíz idején minden alkalommal megerősítik a védelmi szakemberek. Azóta megy a huzavona a nyomvonal kiépítéséről. Az itt élők szinte rutinszerűen járnak már a közösségi fórumokra, amelyeket eddig gyakorlati kivitelezés sosem követett. Miután nem csatornázott a terület, ráadásul minden árvíz után komoly az egészségügyi kockázat, a helyiek egy külföldi laboratóriumban be is vizsgáltatták a földet, amelyről kiderült: árvíz után egy évvel is veszélyes kórokozókat tartalmazott. Mindennek ellenére az ingatlanpiacon igen frekventáltak az itteni ingatlanok és telkek.
Nagyon szigorú döntést hozott a bíróság.
Hirtelen összeesett majd a kórházban hunyt el a fiatal.
Akármi is lesz a következménye, elmondja, mi az igazság.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre
