Botrány a Római-parton: Karácsony árvízvédelmi ötlete kiborította a lakókat
Hajmeresztő ötlettel állt elő a főváros és Óbuda baloldali vezetése, amivel kihúzta a gyufát a Római-parton élőknél. Az árvízvédelmet nem a partnál, hanem jóval beljebb, a Királyok útja-Nánási útnál akarják megépíteni az erre elnyert EU-s pénzből. Kétezer ember ragadna az ártérben.
"Egyszerűen nonszensz, hogy a város egy részét kiszolgáltatják a Dunának! A folyó rombol, környezetet károsít, mi pedig ki vagyunk téve egészségügyi, környezeti, de még életveszélynek is" - mondta lapunknak dr. Búzás Antal Győző, az Egyesület a Római Partért elnöke. A Városháza és Óbuda árvízvédelmi tervét Karácsony Gergely szakemberei a napokban ismertették egy közösségi fórumon. A helyiek viszont faképnél hagyták az előadókat, miután kiderült számukra: a 70 hektárnyi parton nem épülne védelem, csak a Királyok útja-Nánási út mentén, ami azt jelentené, hogy egy árvíz alkalmával a lakhelyüket velük együtt elmosná a Duna.
Sokkolta a Római-parton élőket, hogy semmibe veszi Karácsony Gergely és Óbuda az ő életüket és a már meglévő jogszabályokat, amelyek egyértelműen megjelölik, hogy a part 50 méteres vonzáskörzetében kell megépülnie a védelemnek. Fotó: Czagány Balázs
Történne ez azért az említett két hivatal érvelése szerint, mert a Római-part Budapest utolsó természetileg érintetlen zöld partszakasza, és ezt meg kívánják őrizni. Dr. Búzás Antal Győző szerint a "zöld maszlag" nem állja meg a helyét, az érvelés azért is sántít, mert a Duna partja már 60 évvel ezelőtt is lakott volt, nemhogy ma, amikor éttermek sokasága látja vendégül a városból ide látogatókat. A terület zöldállománya pedig egyáltalán nem a part mentén fekszik, ráadásul annak 85 százaléka magántulajdonban van. A helyiek eleve azt sem értik, miért készítettek most új terveket.
A korábbi fórumokon és népszavazáson a lakosság már eldöntötte, hol legyen a nyomvonal. Ráadásul a kormányhivatal helyrajzi szám szerint megjelölte a területet, a jogszabályok és a törvény ezt is figyelembe véve már egyértelműen meghatározza, hogy a part 50 méteres zónájában lehet bármilyen nyomvonalat építeni. A főváros és Óbuda viszont fittyet hányt ezekre, és új tervet készíttetett. A tervezői tájékoztatót emiatt szervezték most meg. Ugyanakkor a mi véleményünkre nem voltak kíváncsiak, egyszerűen csak ismertették a hajmeresztő tervet. Komolytalan volt az egész: körbeültettek bennünket és olyanokat kérdeztek: álljon fel, aki szeret napozni, most az álljon fel, aki volt már a parton... Felháborító, hogy a mi életünkkel, egészségünkkel és vagyonunkkal szórakoznak egy ilyen szedett-vedett fórumon, ráadásul a pályázaton elnyert 640 millió forintos projekt terveit valótlanságokra alapozzák, amelyeket nekünk - szerintük - el kellene fogadni
– háborog az Egyesület a Római Partért elnöke, hozzátéve: a Királyok útja-Nánási út nyomvonal melletti érvek valótlanságokon alapulnak, "manipulált zöld érvrendszer".
Évtizedek óta húzódik a Római-part árvízvédelmének megépítése
Az, hogy valaki környezetvédelmi valótlanságokra építi az érvrendszerét és ezzel a propagandával befolyásolni akarja az embereket, annak hatalmas a politikai és az erkölcsi felelőssége. Most az ezen a 70 hektáron élő 2 ezer emberből gyakorlatilag ellenséget csinálnak, mintha mi valami ingatlanspekulánsok lennénk, akik anno tudták, hová költöznek. Holott nekünk építési engedélyünk volt, és már az 1950-es évek előtt lakóövezetként szerepelt ez a terület! Nem értjük, hogy az itt élőket a főváros miért közösíti ki. Nekünk is jár az árvízvédelem, ahogy minden más állampolgárnak, csak a főváros nem teljesíti a kötelességét. Nem hittünk a fülünknek, amikor hallottuk a hazugságokat, amiket érvként felsoroltak, és ezt viszik a közgyűlés elé
– hangsúlyozta Búzás.
11 érv és annak cáfolata a helyiek szerint:
1. A rovarok és denevérek kapcsolatának fontossága a Római-parton - A helyiek még soha nem láttak denevéreket a Római-parton; 2. A pocsolyában petéző békák fontossága – Az ott élők szerint nincsenek békák a Római-parton; 3. Hatvanféle költöző madár él a Római-parton – A Római-part zöldállományának kb. 85 %-a magánterületen, míg 15 %-a egy négy méter széles sávú közterületen fekszik. A helyiek szerint nem él ott 60 féle madárfaj; 4. A korhadt fák a Római-parton az ökológiai rendszer részei; 5. A Római-part vonulási hely az állatállomány számára – A Római-part teljesen be van építve, a közterületeket betonfelületek borítják, a terület nincs csatornázva és a Duna partján működnek a vendéglátóhelyek, vagyis árvizek után a terület közegészségügyi szempontból is veszélyessé válik; 6. A nyomvonal építése a Római-parton terhelő hatású lenne – A helyiek nem értik, vajon kire; 7. A parti gát esetében terhelődnek a mellékutcák – Az ott élők úgy vélik, hogy épp ekkor lenne a lakosság kitéve a legkisebb terhelésnek; 8. A parti gát esetében a sétányon nem férnének el a munkagépek, nem úgy, mint a Királyok útja-Nánási út vonalon – A helyiek szerint ez egyszerűen nem igaz; 9. A munkagépek által okozott porkibocsátás a parton nagyobb – ez sem igaz az ott élők szerint; 10. A parti építkezés nagyobb zajjal járna, mint a Királyok útja-Nánási út nyomvonal építése esetén – a zaj csak az út menti ingatlanokat érintené a lakosság szerint. Nem értik, miért kell terrorizálni a helyieket építkezéssel, ha van alternatív megoldás is; 11. Nem lehet a parton gát, mert a terület felértékelődik – Búzásék úgy vélik, ingatlanspekulánsok akarják felvásárolni a Római-partot "zöldbe bújva", olcsón.
Büntető feljelentést teszünk, de megkerestük az EU-országok Magyarországra akkreditált nagyköveteit is, hogy szíveskedjenek figyelmet fordítani a Fővárosi Önkormányzat tevékenységére, mert úgy látjuk, hogy az európai forrásokból finanszírozott (Európai Uniós projekt azonosító szám KEHOP 1.4.0-15-2015-0000) közösségi tervezéssel kapcsolatban manipulált tanulmányt fog a közgyűlés elé terjeszteni. Tájékoztattuk továbbá a Szabad Városok Szövetségének polgármestereit is, hogy kísérjék figyelemmel a Fővárosi Önkormányzat döntését
– tájékoztatott dr. Búzás Antal Győző, az Egyesület a Római Partért elnöke.
A helyiek által létrehozott érdekvédelmi egyesületek szerint, a védelmet csak is a Duna partjára kell kiépíteni, ahol ennek helye van. A vonatkozó jogszabályok is erre vonatkoznak. Fotó: Dénes Doroszlai
A Római-part árvízvédelmi kálváriája több, mint 50 éve tart
Jelenleg egy szabványon kívüli földgát véd 55 ezer embert a Dunától, ami szintén óriási felelőtlenség, hiszen ilyen műszakilag nem megbízható védelmi rendszerre bízzák az emberek életét és vagyonát. Ezt az eredetileg átmeneti megoldásra tervezett földgátat az 1950-es évek óta, árvíz idején minden alkalommal megerősítik a védelmi szakemberek. Azóta megy a huzavona a nyomvonal kiépítéséről. Az itt élők szinte rutinszerűen járnak már a közösségi fórumokra, amelyeket eddig gyakorlati kivitelezés sosem követett. Miután nem csatornázott a terület, ráadásul minden árvíz után komoly az egészségügyi kockázat, a helyiek egy külföldi laboratóriumban be is vizsgáltatták a földet, amelyről kiderült: árvíz után egy évvel is veszélyes kórokozókat tartalmazott. Mindennek ellenére az ingatlanpiacon igen frekventáltak az itteni ingatlanok és telkek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
