A turulrongálások után tovább erősödnek a magyarellenes megmozdulások a munkácsi kistérségben. Két településen eltávolíttatták a magyar zászlókat és a magyar nyelvű feliratokat, illetve felmondtak kultúrházi vezetőknek és egy magyar iskola igazgatójának is.
Tavaly októberben a botrányos műemlékrongálással indult, illetve folytatódott az ukrajnai magyarellenes tevékenység. Többszörösen is törvénytelen volt Munkács város intéző bizottságának döntése, ami alapján váratlan gyorsasággal ledöntötték a Munkács várában álló turulszobrot.
Először is, nem személyesen vettek részt az ülésen, ahogy előírásszerű lett volna, hanem videókonferenciát tartottak. A 33 intézőbizottsági tag közül húszan kapcsolódtak be, egyetlen magyar tagot sem hívtak meg a konferenciára. Mindemellett a virtuális ülésnek előzetesen egyetlen napirendje volt: az ukrán nemzeti címer felállítása. Ehhez képest a videókonferencia végeztével hirtelen lett egy második napirendi pont is: a turulszobor ledöntése. Még aznap le is döntötték a csaknem egytonnás szobrot, a jogorvoslatnak semmi esélyt nem adva. A helyére pedig az ukrán címer került.
Az Európai Unióba igyekvő, az európai értékeket magukénak tartó ukránok ezzel nem álltak meg és folytatták a kárpátaljai magyarság elleni tevékenységüket. Az Andrij Baloga vezette kistérségi vezetés legutóbbi akciójában a magyarok lakta Fornoson és Dercenben eltávolíttatta a rendőrség közreműködésével a magyar intézményekről a zászlókat. A helyiek elmondása szerint az éjszakai órákban rendőrök jártak a településen, levették a zászlókat, amiket később a községháza bejárata előtt helyezték el – olvasható a Kárpátalja hetilap cikkében. Az ámokfutás nem állt le ezzel, később a Dercenben működő, magyar támogatással létrejött futballakadémiáról távolíttatták el a magyar nyelvű feliratokat. A nemzeti jelképek karhatalmi eltávolítása után az emberek következtek. Az említett falvak kulturális életéért felelős Korolovics házaspárt rúgták ki az állásából, majd a munkácsi magyar középiskola igazgatóját, Schink Istvánt is eltávolították mondvacsinált okokkal, aki több mint tíz éve állt az intézmény élén.
A bicskanyitogató „intézkedések” után természetesen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) tiltakozását fejezte ki a történtek miatt, amit egy közleményben is megfogalmaztak.
A szövetség értetlenül áll Schink István, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója, a Munkácsi Városi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetőjének felmentése előtt, menesztése nem szolgálja a magyar iskola zökkenőmentes működését és a nemzetiségek közötti békés együttélést sem
– fejtette ki a KMKSZ.
Az iskolaigazgató eltávolítása alaposan felborzolta a kedélyeket, a korábbi intézményvezető kollégái, illetve az oktatási intézmény tantestületének 35 tagja nyilatkozatott tett közzé Andrij Baloga polgármesternek címezve, amelyben Schink István visszahelyezését kérik a tanintézmény élére.
Állítólag a munkácsi vezetés egy rendeletre hivatkozott a magyarellenes tevékenysége után, mely szerint mostantól nem lehet a közintézményeken más zászló, csak az ukrán – tudta meg a Kárpátalja.net., ám ez azért sem tűnik hihetőnek, illetve hivatalosnak a portál szerint, mert, ha van is ilyen rendelet, az kizárólag helyi szintű lehet, hiszen például a szomszédos nagylucskai kistérség magyar falvainak közintézményein még kint vannak a magyar lobogók, annak ellenére, hogy a Munkácsi járáshoz tartoznak. A kárpátaljai magyar oldal azt is kiderítette, hogy a Munkácsi Kistérségi Tanács nem fogadott el ilyen rendeletet és a végrehajtó bizottság sem foglalkozott a magyar zászlók kérdésével. Mindezek mellett az ukrán törvények sem tiltják a nemzetiségek szimbólumának használatát, különös tekintettel arra, hogy Kárpátalja magyarlakta településein nem a magyar állam hivatalos címeres zászlaját, hanem a magyar nemzeti trikolórt helyezték ki.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre