Több gyanúsítottat is kihallgatott a rendőrség a Városháza-botrányban

A botrány tavaly ősszel robbant ki, amikor kiderült, a budapesti városvezetés titokban értékesíteni akarta a Városházát. Az Anonymus által kiszivárogtatott felvételekből nyilvánvalóvá vált, hogy a fővárosi ingatlaneladásokat egy jól behatárolható kör „jutalékos” rendszerben intézte. A nyomozást vélhetően segíti, hogy a rendőrök birtokában tízórányi vágatlan felvétel van.

Több gyanúsítottat is kihallgatott a Városháza-gate ügyben a napokban a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – derült ki a rendőrség lapunknak küldött válaszából. Azt követően kerestük meg a hatóságot, hogy Bajnai Gordon egy vasárnapi Facebook-bejegyzésében arról írt, rágalomhadjárat folyt ellene a Városháza-ügyben, majd  manipulációt, vágott hangfelvételt emlegetett. Az ORFK kommunikációs osztályának tájékoztatása szerint azonban három személyt befolyással üzérkedéssel gyanúsítottak meg az ügyben, akik szabadlábon védekeznek. A gyanúsítottak kilétéről lapunknak egyelőre nincs információja.

A történtek előzménye, hogy Anonymus tavaly ősszel több olyan hanganyagot hozott nyilvánosságra, amelyekből az derült ki, hogy a rendkívül értékes Városháza épületegyüttest és a hozzá tartozó telket titokban el akarták adni. Az ingatlan kapcsán nem csak orosz, hanem olasz, amerikai és izraeli befektetőknél is házaltak. A rögzített beszélgetések alapján az a kép rajzolódott ki, hogy a fővárosban az ingatlanértékesítésekre szakosodva egy jól behatárolható kör „jutalékos” rendszert működtetett, bizonyos személyekhez pedig kenőpénzek kerültek.

A Városháza-gate-ként elhíresült botrányt még az Index robbantotta ki: a lap tavaly novemberben írta meg, hogy a főváros el akarja adni a Budapest egyik szimbólumának számító Városházát. Az írásra reagálva Karácsony Gergely főpolgármester tagadta, hogy az önkormányzat vevőt keresne az összességében majdnem öthektáros területre vagy annak nagyobb részére. Nem telt el sok idő, és egymást követték a leleplező cikkek és felvételek. Az álarcos alak által közzétett hanganyagokból és más, nyilvánosságra hozott információkból egyértelműen kiderült, hogy a Városházát valóban értékesíteni akarták, méghozzá többmilliárdos „jutalék” fejében.

Az ügy egyik főszereplője az elvileg minden hivatalos pozíció nélkül tevékenykedő Berki Zsolt, aki az eddig megismert adatok szerint több, Magyarországon ismert üzleti kör felé is lépéseket tett a Városháza-projekttel és több más budapesti ingatlan-adásvétellel összefüggésben. Berki – a nyomozati iratok részét képező levelezések tanúsága alapján – nem sokat törődött a látszattal, gyakran az előzmények is benne maradtak a küldeményekben, így lényegében a teljes lánc egyértelműen beazonosítható.

Sőt olyanra is akadt példa, hogy a levél egy korábban más üzleti körnek elküldött e-mail továbbítása volt. Arra, hogy Berki Zsolt miért is mozoghat ilyen otthonosan baloldali körökben, magyarázat lehet, hogy testvére, a vallomásokban szintén említett Berki József a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott. Ez éppen arra az időszakra datálható, amikor Kiss Péter titkárságvezetője Kiss Ambrus jelenlegi főpolgármester-helyettes volt. Vagyis a Berki család baloldali beágyazottsága nem igazán kérdőjelezhető meg. A Berki testvérek szorosan összehangolták a teendőiket, ráadásul több elektronikus levél azt is bizonyítja, hogy a Barts Balázs vezette fővárosi vagyonkezelő egyik munkatársától közvetlenül kapták a belső információkat.

Berki Zsolt egyébként szerepel is az Anonymus-hangfelvételeken, amelyeken még Barts Balázs fővagyonkezelő, valamint Bajnai Gordon és régi wallisos „harcostársa”, Gansperger Gyula baloldali üzletember hangja is beazonosítható.  Bajnait – az egyik felvétel szerint – abba a tárgyalásba vonták be, amikor a Városházát az orosz származású, milliárdos Rahimkulov családnak próbálták eladni.

A tárgyaláson Bajnai elmondta: a befektetők számíthatnak arra, hogy több „cápa” is rámozdul az üzletre, és jutalékot fognak kérni a segítségért cserébe. „Legalább két probléma van, menedzsment szempontból. Tehát ugye ez egy hatpárti koalíció, ami egy adottság. Itt valaki megszagolja egy dealnek, egy üzletnek a lehetőségét, akkor rögtön mindenki magát akarja közvetítőként betenni. Azért, hogy aztán valami jutalékot kérhessen” – fogalmazott Bajnai, ismertetve: „amint híre megy egy ilyen dolognak, […] egy ilyen koalícióban meg vannak a cápák”. Az egykori miniszterelnök szerint rengeteg ilyen cápa úszkál a tóban, és egy nagykoalícióban mindenkinek vannak részterületei.

„Ez a realitás, ez így működik” – mondta a felvétel tanúsága szerint a volt kormányfő a fővárosi baloldalra utalva. A hanganyagokból kivehető továbbá, hogy Bajnai Barts Balázsnál „jóval magasabb szinten” győződött meg arról, hogy van szándék a Városháza eladására, utalt azonban arra, hogy a projekt támadható, nem tartotta szerencsésnek, ha a választásokig arról részletek derülnek ki.

Később napvilágot látott, hogy az oroszokon kívül, Berkin keresztül izraeli, amerikai, arab és olasz üzletembereknek is felajánlották a Városházát. Utóbbi befektetők képviselője az a Riccardo Salvatore volt, aki egy vallomás szerint többmilliárdos „jutalékot” emlegetett a Városháza eladása kapcsán. Az olasz üzletemberről érdemes tudni, hogy számos személynek megadta a Városháza paramétereit, jellemzőit és a jövőbeli hasznosítási lehetőségeit. Fontos körülmény, hogy Salvatore ragaszkodott ahhoz, hogy az ügyletben résztvevők titoktartási nyilatkozatot írjanak alá.

A vállalkozó a botrány kirobbanása után azt kérte a vele kapcsolatban lévőktől, hogy minden, a Városházával összefüggésben lévő üzenetet, dokumentumot töröljenek. A nyomok eltüntetésére vélhetően azért volt szükség, hogy ne tudják beazonosítani a fővárosi korrupciós gépezetet működtető személyeket, akik a Városházán kívül több ingatlant is értékesíteni akartak a „jutalékos” rendszer szerint. Ezek közé tartozott egy Tétényi úti, egy Bécsi úti, valamint a Rimaszombati út 2–4. címen található telek is. Utóbbi esetben a „jutalék”, azaz a kenőpénz kétmilliárd forint lett volna.

A városházi botrány kirobbanását követően egyébként Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő több feljelentést is tett, de a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István szintén a nyomozó hatósághoz fordult a sajtóban megjelent információk alapján.

A Nemzeti Nyomozó Iroda el is indította a nyomozást befolyással üzérkedés, csalás, vesztegetés, vesztegeés elfogadása, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanújával. A rendőrség a nyomozás keretében kutatásokat is tartott, többek között a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. Attila úton lévő székházában is megjelentek a nyomozók. Később kiderült, a Városházán a főjegyzőnél és Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettesnél is tartottak kutatást, a nyomozati cselekmény során pedig számítógépes adathordozókat vizsgáltak meg.

Azt nem tudni, hogy az NNI kiket „szólított meg”, de tény, hogy Bajnai Gordon – a gyanúsításokhoz nagyon közel eső időpontban – a Facebook-oldalán közzétette a korábban már említett bejegyzését, amely szerint a rendőrség felfüggesztette azt a tiltott adatszerzés miatt indított nyomozást, amelyben ő tette meg a feljelentést, miután kiszivárogtak róla a hangfelvételek. Bajnai azt bizonygatta, hogy a rendőrség is leírta a határozatában, hogy a róla megjelent felvételek összevágottak. Később Karácsony Gergely is posztolt és kamunak nevezte a Városháza-ügyet. Bajnai és a főpolgármester csupán azt felejtette el megemlíteni, hogy a most meggyanúsított személyeket nem a sajtóba kikerült hanganyagok, hanem a teljes, vágatlan, tízórányi felvételek alapján vehették elő, amiket Anonymus juttatott el a nyomozóknak még tavaly karácsony előtt.

Az ügyben ráadásul egy nagyon fontos koronatanút is kihallgattak a rendőrök, akin keresztül Berki Zsolt az amerikai befektetőknek ajánlotta fel a Városházát.

Az 1-es számú tanú kijelentette, hogy három alkalommal egyeztetett az adásvétel ügyében Berkivel, akit már három éve ismer, és aki rendszeresen küldött neki e-maileket az eladó fővárosi ingatlanokról. Az 1-es számú tanú a nyomozók kérdésére elmondta: az egyik személyes találkozón szóba került, hogy a Városháza ára negyvenmilliárd forint lenne, a „jutalék” pedig tíz százalék, amelyet a tanú sokallt. Azt állította, Berki Zsolt neki azt mondta, hogy amennyiben komolyan érdeklődik az üzlettel kapcsolatosan, úgy majd Tüttő Kata főpolgármester-helyettessel kell tárgyalnia. Később Berki küldött az 1-es tanúnak egy szerződéstervezetet, amelyben benne volt a vételár és a „jutalék” is. Előbbi összeg „harmincvalamennyire” változott, utóbbi, vagyis a „jutalék” mértéke viszont maradt tíz százalék.