Megtudtuk a tűzijáték kulisszatitkait: a parlament falára és a Gellérthegy oldalára is vetítenek!

A koncepció kitalálói – Réti Barnabás mellett Iványi Árpád, a tűzijáték művészeti rendezője – már tavaly december óta azon dolgoznak, hogy egyedülálló produkciót láthasson a nagyközönség.

„Januárban már be kellett mutatnunk a terveket, hogy hogyan képzeljük el az idei műsort” – kezdte lapunknak Réti Barnabás, a Budapest Playhouse független kreatív alkotóműhely egyik vezetője. „Az idei koncepciót arra a gondolatra fűztük föl: mit üzen a jövőnek az államalapítás? Ezt pedig igyekeztünk olyan köntösben bemutatni, amely mindenkihez szól, közös élmény a családoknak, generációknak. Épp ezért meseszerűen, egy kisgyermek álmain keresztül meséljük el a történelmünk kiragadott eseményeit. A mesében a gyermek alakja jelképezi a jövő magyarjait, valamint a mindannyiunkban lakozó tiszta kíváncsiságot és lelkesedést, mely képes a jelent dicsőséges jövővé kovácsolni. A produkciót egy kisfilm foglalja keretbe, két tűzijátékos blokk között pedig elbeszélő részleteket hallhat a közönség olyan értékekről, amiket a kisfiú kap az egyes történetekből” – mesélte a részleteket a színész-rendező.

Szabadság és bátorság: ezer év történelme fél órában

A két művészeti szakember azt szeretné, hogy a valódi hősöket, a küzdelmeket kiemelve értsük meg és lássuk nemzetünk egységét és a közös emlékeinket. „Mivel az államalapítás utáni történelem eseményei szerepelnek a fókuszban, a tűz- és fényjáték első blokkja a hódításokról fog szólni, különös tekintettel a tatárjárásra és a török hódoltság 150 évére. Ennek a fő üzenete az lesz, hogy a támadások és a hódoltság ellenére még mindig itt vagyunk” – magyarázta Barnabás. A második blokk a Hunyadi-kornak és a nándorfehérvári diadalnak állít emléket, így például a gyerekek is megtudhatják, miért harangoznak minden nap délben, és mekkora győzelmet arattak a magyarok a törökökkel szemben. Az epizód mottója a szabadság és a bátorság lesz, ahogy a harmadik szakasznak is, amely az 1848-as forradalom és szabadságharcot mutatja be, annak is a hőseit, ikonikus alakjait állítva a középpontba. „Az utolsó előtti blokk a 20. század nehézségein belül az 1956-os eseményeket emeli ki. Itt sokat gondolkodtunk, hogyan lehetne bemutatni ezeket a napokat, s végül a remény fogalma jutott az eszünkbe. Az embernek mindig kell küzdeni, akkor is, ha nem sikerül. A magyarok pedig ezzel állítottak példát a világ elé 1956. októberében” – hangsúlyozta Barnabás. A produkció utolsó percei a magyar történelmet és az életet állítják párhuzamba: rengeteg mindent megéltünk, megkaptunk, akadt, amikor szenvedtünk, mégis itt vagyunk, és lehetünk egységes nemzet.

Jellegzetes magyar dalok újfajta megközelítésben

A zenei aláfestésről Elek Norbert zeneszerző gondoskodik. Ismert, híres muzsikákat hallhatunk úgy, ahogy még soha.

„Norbertet a Budapest Scoring Orchestra segíti, akik több hollywoodi film zenéjét (például Rambo, Oroszlánszív) játszották fel. Az ő előadásukban hallhatjuk majd például az Elindultam szép hazámból című népdalt, vagy Tinódi Lantos Sebestyén művét, a Summáját írom Eger várának című dalt. De a Kossuth-nóta és Brahms V. Magyar tánca is felcsendül” – részletezte Réti Barnabás.

A tűzijáték során több mint 40 ezer pirotechnikai eszközt lőnek majd fel

„Iványi Árpád, a Budapest Playhouse és a tűzijáték kreatív rendezője végignézte az egész rakétakatalógust, és a koncepcióhoz igazítva válogatta ki azokat, amelyek a legjobban illenek a show-ba. Idén duális színvilágot álmodott a tűzijátékra, ez azt jelenti, hogy minden fejezetben két meghatározó szín fog dominálni. A pirotechnikai céggel pedig azt is megbeszélték, hogy a tűzijáték »mesélni fog«, hiszen a zene ritmusára fognak a rakéták a levegőbe emelkedni és felrobbanni” – mondta Réti. A tűzijátékot fényjáték fogja kísérni, amit három helyre, a Parlamentre, a Magyar Nemzeti Galériára és egyedülálló módon a Gellérthegy oldalára fognak vetíteni. A drónok pedig a Duna felett színesítik majd a produkciót.