Őszintén beszélt karrierről és családról Karikó Katalin

A kutató szerint a bölcsőde jelentette a legnagyobb segítséget a család és a munka összeegyeztetésében, amikor megkezdte kutatói pályáját 1978-ban a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban doktoranduszként. „Miután megszületett a lányom, már négy hónapos korában bölcsődébe adtam” – árulta el. „Nagyon kedvezményes volt ez az ellátás a 80-as évek elején. A gyermekorvos napi látogatása pedig biztonságot jelentett. Lehetett üzenőfüzetbe írni azoknak, akikre rábízta az anya a gyermekét. A dolgozó nő úgy érezhette, hogy szakértők vigyáznak a kicsire, akit közösségben helyezett el. A bölcsőde nagy segítség egy női pályán” – mondta Karikó Katalin. Az 1985-ben kezdődő amerikai időszakban sem volt egyszerű gyereket nevelni és kutatni egyszerre. „Reggel 5-6 órakor már a laboratóriumban kezdtem a napot. A kislányom már második-harmadik osztályos korában tudta, hogy egyedül kell felkelnie, fel kell öltöznie. Ha a férjem az éjszakai műszakból hazajött, elvitte az iskolába. Később már egyedül ment a buszmegállóba, ahol az iskolabusz felvette. Én pedig délután mentem érte az iskolába – számolt be tapasztalatairól a kutató. Az eltérő műszakban dolgozó házaspár a gyerekükön „keresztül”, a lányuk „közvetítésével” beszélgetett. „Azt kérdeztem a lányomtól délután: „Mit mondott Apád?” A férjem pedig azt kérdezte a lányunktól reggel: „Mit mondott Anyád?”. A lényeg: együtt mindent meg lehet oldani” – tette hozzá Karikó szerint néha azért szembetűnő volt, hogy mennyire önálló lett a kislánya: „Nem láttam reggelente, hogy mibe öltözik a lányom. Így aztán előfordult, hogy amikor érte mentem délután az iskolába, látom: a lyukas nadrágja van rajta. Kérdeztem: „Miért ezt vetted fel az iskolába?” „Mert ez a kedvencem” – válaszolta. A „kislány”, Francia Zsuzsanna később nem ugyanazt a pályát választotta, mint édesanyja. Élsportoló lett és két olimpiai aranyérmet is szerzett evezésben. Hozzáteszi, hogy jó ideig nem Karikó Katalinként tartották számon elsősorban, hanem az olimpiai bajnok édesanyjaként. A kutató nagyon fontosnak tartja azt a példát is, amit az ő szülei mutattak neki a kemény munkával, de beszél arról is, hogyan érdemes kutatási területet választani és mi a legcélravezetőbb kutatási módszer.