A külföldi vakcinagyártóktól egyre több biztató hír érkezik.
A német-amerikai vakcina és az orosz vakcina is az év végén, jövő év elején hazánkba kerülhet. De miben különbözik a két oltóanyag, ennek a kérdésnek járt utána a Ripost.
A koronavírus ellen a vakcina jelenti a megoldást – mondják szakemberek, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 100-nál is több klinikai fázisban tartó kutatást tart számon. Ezek közül a Pfizer és a BioNTech vakcinája a gyártók szerint 90 százalékos hatékonyságú, azaz 100 emberből 90-nél hatásos, míg az orosz Szputnyik V. a hat hónapos III. fázisú klinikai tesztelés félidejénél 92 százalékos hatékonyságot mutat.
A Pfizer és a BioNTech vakcinájának működéséről Karikó Katalin kutató mesélt a lapnak, akinek amerikai kollégájával közösen jegyzett szabadalma alapján készült az oltóanyag.
„A vakcinában lévő mRNS a vírus tüske fehérjéjét kódolja. Tehát a beoltott ember sejtjei először elkészítik a vírus fehérjéjét az mRNS-ről, majd ellenanyagot készítve reagálnak a vírus fehérjéjére. Vagyis, mind a vírus fehérjét, mind az ellenanyagot az emberi test készíti. Ezt hívják aktív immunizálásnak. Mivel az ellenanyagot termelő immunsejtek egy csoportja „emlékező sejtként” túlél, ezért a védettség tartós” – közölte a magyar kutató, aki hozzátette: amint lehet, önmagát és a családját is beoltatja a 90 százalékos hatékonyságú vakcinával.
Az orosz Szputnyik V. névre keresztelt oltóanyag úgy működik, hogy a kutatók egy úgynevezett hordozó vírusba – ami nem koronavírus – bepakolják a tüskefehérje termelésért felelős gént. Miután pedig ezt a szervezetbe juttatják, egy speciális fehérje termelődik, ami kiváltja az immunválaszt, vagyis védettséget ad.
Az német-amerikai oltóanyagban található mRNS nagyon sérülékeny, ezért mínusz 70-80 fokon kell tárolni, illetve szállítani. Éppen ezért speciális szállítócsatorna útvonalakat terveztek meg Európa-szerte. A különleges tárolás miatt ezt a vakcinát nem a háziorvosi rendelőkben, hanem kitelepített oltóközpontokban adják majd be.
Az orosz vakcina nem igényel rendkívüli hűtést, mínusz 12-18 fokon tárolható, amit a legtöbb mélyhűtő képes biztosítani. Ráadásul nem kizárt, hogy egy magyarországi influenza vakcina gyártóközpontban is előállíthatják a koronavírus elleni orosz oltóanyagot. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt az M1 csatornán, hogy még novemberben mintát kaphatunk az orosz oltóanyagból a laborvizsgálatokhoz, majd decemberben klinikai teszteléshez kisebb, januárban pedig nagyobb mennyiség érkezik Magyarországra az orosz vakcinából.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre