Nem büntetik eléggé az állatkínzást idehaza?

Napi téma az állatszeretők körében, milyen mértékben kell vagy kellene büntetni az állatkínzókat. Nemrég Molnár Anikó is kifejtette véleményét a szaporítókról, és már számtalan ismert ember felemelte a szavát a védtelen állatok bántalmazása kapcsán.

Dr. Vetter Szilvia jogász, közgazdász az Állatorvostudományi Egyetem Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszékének munkatársa most kidolgozta a világ első állatkínzás-ellenes büntetőjogi indexét. Dolgozatát a közelmúltban védte meg a Szent István Egyetemen. Ebben abból indult ki, hogy az ember-állat kapcsolódás – különösen az utolsó néhány évszázadban – súlyos károkat szenvedett.

– A társadalom szelektíven, csak bizonyos állati szenvedések kapcsán emeli fel a szavát: egyfelől elítéli az állatokkal szembeni kegyetlenkedés minden formáját, másfelől nem szívesen mond le az állatok felhasználása révén elért előnyökről, javakról – emelte ki a fiatal kutató.

A különböző országok állatkínzást szankcionáló büntetőjogi rendelkezései tartalmukban, formájukban és végrehajtásuk hatékonysága tekintetében jelentősen különböznek. Ezeket hasonlította össze, amiből felállított egy országrangsort csupán az elmélet, vagyis döntő részben az írott jog alapján (Elméleti ACCI), valamint tizenhárom ország kapcsán (Svájc és Szlovákia kivételével) az elméleten túl a végrehajtást is figyelembe véve (Gyakorlati ACCI). Az Elméleti ACCI alapján felállított rangsor élén Svájc, Lengyelország és Hollandia helyezkedik el, a Gyakorlati ACCI alapján felállított rangsort Hollandia, Ausztria, és Svédország vezeti. A sereghajtók az elmélet alapján Franciaország, Szlovénia és Spanyolország, a gyakorlatot is figyelembe véve Szlovénia, Magyarország és Spanyolország.