Mikó István karácsonykor sem bírja sokáig a pihenést: „Amíg azon jár az eszem, hogy mit kellene csinálni, addig nagy baj nem lehet”

Mikó István neve évtizedek óta ismerősen cseng a magyar színház- és kultúrakedvelő közönség számára. A Jászai Mari-díjas színművész pályája különleges módon ível át a zene és a színház világán. Munkásságát mindig az igényesség és az emberi értékek iránti elkötelezettsége határozta meg. Rendezőként és zeneszerzőként számos előadás fűződik a nevéhez. Művészi hivatása szerint a színház akkor tölti be a valódi szerepét, ha emberi kérdéseket tesz fel, és választ is keres rájuk – csendben, türelemmel, figyelemmel.

Mikó István számára az advent az elcsendesedés ideje 

Mikó István a napokban beszélt egy interjúban az advent fontosságáról. Számára ez az időszak az elcsendesedés ideje. A színész számára az év vége nem a rohanásról, hanem az elmélyülésről szól.

 – mondta Mikó István színművész, aki arra is kitért, hogy őt hogyan érinti az adventi időszak. „Nem sokáig bírom a pihenést ismerve magamat. Általában leülök olvasgatni, hallgatom a rádión a muzsikát, vagy néha nézem a tévét, de aztán mindig olyan dolgon jár az eszem, hogy mit kellene csinálni, mivel kellene foglalkozni” – folytatta Mikó István színházigazgató, aki ez után hozzátette, hogy:

Üzenet az ünnepre 

Mikó István életműve és adventi gondolatai arra emlékeztetnek bennünket, hogy a karácsony elsősorban nem a külsőségekről szól. Az ünnep igazi értelme az elcsendesedésben, az egymásra figyelésben és abban a belső munkában rejlik, amely egész évben formál bennünket. Ahogy a művészetében, úgy a gondolataiban is ugyanaz a hit jelenik meg: amíg képesek vagyunk megállni, gondolkodni és keresni a feladatunkat a világban, addig „nagy baj nem lehet”.