Nem bírta tovább: Tóth Gabi elsírta magát

Székelyföldön újra.. Itt érzem igazán, hogy a gyökereim nem csak a múltban vannak, hanem minden fűszálban, hegyben és patakban, ami körülvesz. Ahogy végigjárok ezeken az utakon, valami azt suttogja bennem: itt van az otthon, a béke, az örökkévalóság. S ha egyszer majd elcsendesedik bennem az élet, itt szeretnék megnyugodni – a székely hegyek ölelésében, a magyar szó és lélek közelében. Mert van hely a világon, ahol az ember nemcsak él, hanem hazaér

Én bízom benne, hogy itt mindig otthonra lelsz. És abban is bízom, hogy mi székelyföldiek ehhez egy kicsit hozzá is tudunk járulni, hogy ezután is lássunk és halljunk téged tündökölni! Isten hozott!

Olyan szép és békés hely ugye?! szeretettel várunk itt mindig.

Erdélyben én is ezt érzem. Nagyon szeretem.

Maradj mindig ilyen szép lelkű!