Baranyi László napjait beárnyékolja a gyász: „Nem tudtam tőle elbúcsúzni”

Fájdalmas időszakot él meg a színművész. Bár az év ezen időszakát mindig balatoni nyaralójába tölti, idén a gyász árnyékolta be a mindennapjait. Baranyi László két barátja hunyt el rövid idő alatt. Lelki fájdalmát pedig testi problémái is nehezítik, lábai már nem bírják az állást.



Megosztás
Szerző: N.V.N.
Létrehozva: 2024.08.19.
Baranyi László aggodalom gyászol fájdalom

A Gobbi Hilda-díjas színművész nehéz heteket él át. A 97 éves Baranyi László rengeteg barátot, kollégát veszített már el az elmúlt évtizedek alatt. Most újabb két, számára fontos személy hagyta itt a földi életet.

Baranyi László
Baranyi László összeroppant a gyásztól (Fotó: Szabolcs László)

Baranyi László szíve megszakadt

Mint ahogy minden évben, a nyarat idén is Ábrahámhegyen tölti, de nem felhőtlen a pihenése. Szerető családjának köszönhetően valamelyest könnyebben birkózik meg a gyásszal.

Beárnyékolja ezeket a csodálatos napokat a gyász."

Két testi-lelki jóbarátom távozott el most már örökre. 

„Az egyikük Csányi János Johnny operaénekes… Elment, és nem tudtam tőle elbúcsúzni. Rettentően fáj. Annyiszor mondtuk, hogy majd ősszel leülünk végre egyet beszélgetni, amíg az az ősz már soha többé nem jön el.”

Bevallom férfiasan, megsirattam a barátomat. Sok-sok évtizedes barátság volt a miénk Johnnyval, rengeteg mindenen mentünk együtt keresztül. 

„Még a kaposvári színházban találkoztunk, és filmeztünk is közösen” – kezdte összetörve a Família Kft. népszerű nagypapája. „A másik pedig Mucsányi Feri, akivel szintén nagyon jó barátságban voltunk, annak ellenére is, hogy a fiam lehetett volna. Fiatalon válogatott jégkorongozó volt. Mindössze hetvennégy esztendősen halt meg, agyvérzés vitte el. Feri felesége, drága Borika egyedül maradt… Istenem, megszakad a szívem, nagyon sajnálom szegénykét” – mondta a Sorry! magazinnak a színművész.

Baranyi László és családja
Szeretett családja mindnben támogotja (Fotó: Baranyi László)

„A család is aggódott, támogattak”

Baranyi Laci bácsi azt is elárulta, sem lelkileg, sem egészségileg nincs túl jól. Barátai elvesztése miatt nagyon lelombozódott, de fájdalmában nincs egyedül.

A család is aggódott, támogattak, mert látták rajtam, hogy rettenetesen szomorú vagyok.

"Belelépve a 98. életévbe, sok-sok emléket cipel már az ember, és gyakran, mikor felriad álmából, hirtelen rengeteg boldogabbnál boldogabb emlék jut eszébe. Azt tanácsolom a fiataloknak, hogy éljenek és szeressenek, hiszen a szeretet mindenekfelett áll! Nemrég megszámoltuk a nejemmel: több mint ötven barát, ismerős jött el hozzánk az ötvenhatodik házassági évfordulónk alkalmából, akikkel nagyon kellemesen szórakoztunk. A feleségem táncdalénekesnő volt, én színész, és amint kézhez kaptuk a fizetésünket, már adtuk is át a kivitelezőknek, hogy építsék meg az álomotthonunkat, ahol mindmáig élünk. Folyton dolgoztunk, úgyhogy nem volt időnk veszekedni, azt a kevés időt pedig, amikor együtt voltunk, igyekeztünk a lehető legnagyobb szeretetben eltölteni” – mesélte a színművész.

Baranyi László és unokája
Unokája, Kamilla idén töltötte be a huszadik életévét (Fotó: Baranyi László)

„Nem bírják az állást a lábaim”

Baranyi László jelenlegi is balatoni nyaralójában tartózkodik. Ám míg korábban rengetegszer mártózott meg a Balatonban, ma már nem is merészkedik be, de a mindennapi sétáját sosem hagyná ki.

Boldogságosan élünk mi itt Ábrahámhegyen – ez számunkra az oázis. Ilyenkor, nyáron két teljes hónapot együtt tölthetünk a drága kis unokánkkal, Kamillával, aki már nem is olyan kicsi, hiszen húszéves lett az idén. Ő és a nagymamája nagyon élvezik a Balatont, de én már nem nagyon megyek be a vízbe."

Nehezen tudok tempózni, annyira elfáradtak a lábaim. Már annak is örülök, ha az egy kilométerre lévő kisboltba elsétálhatok. 

Örömmel járok bevásárolni, mert amellett, hogy kikapcsol, mozgok is, és ez ebben a korban nagyon fontos. Nem főzünk otthon, ehelyett házhoz rendeljük az ételt. Egy ismerősünk ajánlotta, és tudom, hogy hihetetlenül hangzik, de teljesen olyan, mint a nagymamám főztje volt. És mint tudjuk, a nagymama főztjénél a világon jobb nincs. Vas megyei volt a nagymamám, tőle lestem el én is a praktikákat. Mondjuk, már rég nem főzök, mert nem bírják a lábaim a hosszas egy helyben állást, meg aztán a jobb kezem is remeg már egy kicsikét” – ismerte el Laci bácsi.

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás