„Szeret játszani a telefonján, mint ahogy minden más fiatal is, csak ő kicsit máshogy” – autista fiáról mesélt a Jóban Rosszban sztárja

Nagyon kedves ez a sok poszt és üzenet, mert felhívja a figyelmet, de sajnos valódi változást nem ér el. Én úgy gondolom, még nem érett meg a társadalom erre teljesen. Érzékenyítésre és edukációra lenne szükség a témában, hogy jobban megértsék az autizmussal élőket.

Fontos lenne, hogy legyenek olyan programok, közösségek, ahol tudnak velük foglalkozni, ahol tanulhatnának esetleg egy szakmát vagy más készségeket sajátíthatnának el, hiszen így minden a szülőkre hárul. Nyilván mindent megteszünk, amit tudunk, hiszen ez a dolgunk, de mi is elfáradunk időnként, ezért jó lenne, ha lennének ilyen lehetőségek.

Amit mi tudunk tenni az az, hogy kialakítunk egy napi rutint, ez nagyon fontos a fiam számára is, a nagy változásokat nem viseli jó. És ehhez tartjuk magunkat, eszerint zajlanak a mindennapok. Illetve tömegben sem érzik magukat komfortosan a spektrumzavarral élők, így fontos, hogy mindig olyan helyet találjunk, ha például strandra megyünk, ahol nincsenek sokan. A nyaralás is emiatt körülményes. Meg lehet oldani, de sok szervezést és körültekintést igényel.

Andris szívesen jön velem sétálni vagy például nagyon szeret játszani a telefonján meg a gépén, mint ahogy minden más fiatal is, csak ő kicsit máshogy, mert szinte csak ugyanazzal a néhány játékkal játszik. Neki ebben is szüksége van az állandóságra.

Kisgyerek korában ha lementünk a játszótérre, mindig furcsán néztek rá és látták rajta, hogy ő más, így nem is közeledtek hozzá, pedig az lenne a legjobb, ha lenne lehetősége olyan közösségekben részt venni, ahol nem csak autistákkal találkozhat. Ha egy számára biztonságos közegben tudna kapcsolatot teremteni egészséges emberekkel, az sokat segítene a beilleszkedésben. De úgy érzem, ehhez még nem érett meg a társadalom eléggé, így változás sem lesz egyhamar.