Felnőttként évekig nem akart családot Rákóczi Feri. A népszerű rádiós gyerekkorában nagyon kevés szeretetet kapott az édesapjától, ami hosszú évekre eltört benne valamit.
Rákóczi Ferivel folytatódik az Összezárva Hajdú Péterrel a Life TV műsorán. A péntek este 10-kor képernyőre kerülő adásban a rádiós kendőzetlen őszinteséggel beszél a gyerekkoráról és a családi életéről. Kiderült, hogy Rákóczi Feri szülei szegény családból jöttek, ezért kemény munkával teremtették meg a szép életet számukra, ahol Ferinek és a nővérének már nem kellett nélkülözniük, anyagilag legalábbis biztosan nem.
Nem érezte az apai szeretetet
Azonban édesapja ridegsége hosszú évekre rányomta a bélyegét az életére, miatta még apává sem akart válni.
– Nem volt jó apa? – kérdezte Rákóczitól Hajdú Péter.
– A faterral az a helyzet, hogy nem ismerte a saját apját, egyéves volt, amikor meghalt. Fater apa nélkül nőtt fel, ezért nekünk nem nagyon van klasszikus jó emlékünk apámról. Ha megkérdezed, hogy mi a jó emlék, ami gyerekkoromból megmaradt, akkor el tudok mondani hármat, de nem azért, mert egyébre nem emlékszem, hanem mert nincs több. Egyszer kivitt a motorján fagyizni és megfordultunk a buszfordulóban, tanított a Trabantján vezetni, de olyan, hogy az ölében ülök és mesél vagy focizunk, nagyon kevés van. Mindig nagyon mérges voltam, amikor láttam, hogy más családok mennek nyaralni. Érthetetlen kettősség van a sztoriban, mert próbált megadni nekünk mindent, volt új ruhánk, de szeretetet nem tudott adni, mivel nem tudta kifejezni magát. Nagyon sokáig haragudtam rá emiatt, de egyszer elhatároztam, hogy megbocsátok neki. Ekkor határoztam el, hogy akarok gyereket, egészen addig nem akartam. Aztán jött a feleségem az életembe, aki alapjaiban megváltoztatott mindent. Egyszer átfordult bennem minden és azt mondtam, hogy igen, apám, köszönöm neked, mert bár nem ez volt a célod, de megmutattad, hogy milyen apa ne legyek. Ekkor sajnos már nem élt – fogalmazott a műsorban a rádiós.
Érdekes munkák, lemorzsolódott barátok
Fiatalabb korában Szegeden élt, ahol különféle munkákkal szerzett pénzt, például halotti kórusban énekelt temetéseken.
– Én jelentkeztem. Háromezer-kétszáz forint volt a havi fizetés, az akkor elég jó pénz volt.
Később tanárként dolgozott, a szomszédos faluban történelmet és ének-zenét tanított felsősöknek, jóllehet az érettségi eredményei alapján eltanácsolták a tanári pályától.
Amikor azonban felkerült Budapestre és ismertté vált a médiában, a régi barátait elveszítette.
– Az, hogy ez a fiú Újkígyósról eljutott ide… Nem mintha ez kevesebb vagy több lenne, mint ahova mondjuk a régi barátaim jutottak el, de a médiában való szereplés szerintem nagyon nagy méreg egy csomó kapcsolatban. Azt hiszik, elszállsz, nem veszed fel a telefont. Nekem így maradt el az összes régi kapcsolatom. Nem maradt meg egy sem – árulta el Rákóczi Feri.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre