Medveczky Ilona alaposan meghúzott egy parkoló autót: pezsgőzni hívta az ismeretlen tulajdonost

A Bors egyik olvasója épp a fürdő előtt sétált el, amikor meglátta Medveczky Ilonát, amint a cédulát elhelyezte a parkoló autóra. Az informátor elolvasta a kedves üzenetet, amit a művésznő hagyott a szélvédőn, melyben meghagyta elérhetőségét, és vállalta hibáját. A lap megkereste a magyar táncművészt, aki döbbenten fogadta hívást, de nagyon szívesen mesélt a részletekről.

„ Nagyon megleptek, hogy önökhöz is eljutott ez az információ. Egyébként a Lukács Fürdő nappali kórházába járok, ahol föl kellett mérni az állapotomat, milyen kezelések szükségesek. Én rendelkezem mozgáskorlátozott igazolvánnyal, azzal parkoltam” – kezdte. – „Van egy Fiat Punto kicsi kocsim, ami cirka tizenkilenc éves, beálltam az erre a célra kijelölt helyre. Egy borzasztó hosszú gépjármű állt mellém, ami miatt egyszerűen nem tudtam kikanyarodni. Én már szinte az egész világot végigvezettem, és úgy gondolom, megfelelő rutint szereztem. Ahhoz, hogy el tudjam hagyni a helyszínt, hiába próbáltam előre-hátra piciket irányítani az autót, százszor is megpróbáltam kiállni, de sajnos nem sikerült sérülés nélkül. Annyira lassú mozdulatokkal csináltam, hogy nem is vettem észre, közben nekimentem a másik oldalon parkoló autónak. Nem túlzok, de csak 1-2 milliméter vastagságban, nagyjából 15 centiméteren meghúztam egy szép nagy fekete autót” – mesélte Ilona.

„Föl-alá járt a gyomrom, olyan feszült lettem”

Ritka számba megy, hogy valaki egy ilyen esetben nem hajt tovább azonnal, a művésznő lelkiismerete mást diktált.

„Borzasztóan bántott a dolgot, ezért rögtön nyúltam a tollért és egy papírért, melyre leírtam, hogy ki vagyok, mi történt, elnézésért esedeztem, megadtam a telefonszámomat is, és azt kértem, hogy hívjon fel, tisztázzuk ezt az ügyet. A legnagyobb erényem, az igazságszeretetem. A becsületem mindennél fontosabb! Szokták is mondani, hogy fehér holló számba megyek. Úgy gondolom, hosszú távon ez a kifizetődő! Nagyon nehezen lehet engem fölidegesíteni, de abban a pillanatban, amikor szembesültem, hogy mi történt, föl-alá járt a gyomrom, olyan feszült lettem” – mesélte.

„Még ő vigasztalt engem”

„Vártam az illető hívását, de meglepődtem, amikor a férfi fölhívott. Nagyon kedves volt, mert még ő vigasztalt engem. Mondta, hogy az autóján már sok hasonló sérülés van, ne csináljak ebből problémát. Sajnos a nevét nem tudom, de a telefonszámát elmentettem „a kocsiját meghúztam” névvel” – mondta mosolyogva a táncművész. – „Biztos, hogy nem tudtam volna nyugodtan aludni, ha nem hagyok üzenetet. Hálámból felajánlottam, hogy meghívom egy üveg pezsgőre, és koccintsuk, kínomban azt sem tudtam, mit csinálok, nem is emlékszem, mit válaszolt a férfi. Nagyon kedvesen fogadta, mert Művésznőnek szólított meg, amitől egyből elájultam. Hiszen ki tudja, így a 81 évemet is betöltve, hogy ki vagyok? Mindig megdobban a szívem és meg is lepődöm, amikor fölismernek... Ezért igazán érdemes élni! Mert úgy hiszem, semmivel sem vagyok másabb, mint mindenki más” – fűzte hozzá.

„A mozgás tartja fiatalon az embert”

Kevés szépkorú mondhatja el, hogy napi szinten vezet autót. Medveczky Ilona viszont el sem tudja képzelni nélküle az életét. Folyton pörög, amihez elengedhetetlen egy gépkocsi.

„Rengeteg dolgom van folyamatosan. Annyi teendőm, hogy egy percre sem állok meg. Most a virágokkal kell foglalkozni, alig vártam, hogy kitavaszodjon, és bizony a négy kutyámat is el kell látni. Naponta több kilométert teszek meg, nincs szükségem külön edzésre. De hiszem, hogy a mozgás tartja fiatalon az embert” – mondta.