„Én nagyon kemény életet éltem, apám szigorú katonatiszt volt, nyolc évig voltam intézetben. Sokat költözött, azt mondta, hogy én nem leszek játszótéri utcagyerek, úgyhogy beadott egy intézetbe. Anyám zokogott, nehezen élte meg. Édesanyám a Lipótmezőn dolgozott a zárt osztályon, éjszakai munkát is vállalt, de akkor is hozott reggel szendvicset... nekem a világ legjobb édesanyja volt” – mesélte. Amikor ő gyerek volt, a családjukban csak az apja szava számított.
Sofőr jött rendszeresen a katonatiszt apjáért, az óvodáskorú Vajtó Lajos pedig egy nap bezárta kulccsal a fürdőszobaajtót, apja benn rekedt. Kiabált, hogy jönne ki, de a kisgyerek nem tudta kinyitni az ajtót a nagy kapkodásban: rettenetesen megverte őt az apja; az óvodában nem is tudta elmondani, mi történt vele. „Ettől még nagy szeretettel gondolok rá, nem ítélkezem fölötte, megértem őt. Intézetben nőttem fel, de ezáltal lettem az, aki” – magyarázta a Bréking című műsorban.