Pécsi Ildikó biztos, hogy üzenni fog a túlvilágról - állítja a jóbarát

Papadimitriu Athina hátat fordítva a meghívott vendégeknek mondott megindító beszédet Pécsi Ildikó szombati búcsúztatóján a gödöllői Művészetek Házában. Persze nem udvariatlanságból, pusztán azért, mert közvetlenül neki akart üzenni. A színésznő a búcsúztató után a Ripostnak árulta el: biztos, hogy a temetés után is tartja majd a kapcsolatot Ildikóval.

A színésznő talpig feketében, lehajtott fejjel érkezett meg Pécsi Ildikó szombati, zártkörű búcsúztatójára. Kezében azt a mesekönyvet szorongatta, amit Pécsi még 2003-ban, 17 évvel ezelőtt dedikált a legkisebb lányának, Rékának, dicsérve ezzel kiváló színészi teljesítményét.

Athina megindító beszédében nem győzte dicsérni a december 5-én elhunyt pályatársa tehetségét és emberi kvalitásait, utolsó mondatával pedig egyértelműen utalt arra, hogy barátságuk Ildikó halálával nem ért véget.

„Már akkor imádtam őt, amikor még csak a vászonról néztem. Hihetetlen volt az a nőiesség, ami áradt belőle. Később aztán a Csendesek a hajnalok című film forgatása során ismerkedtünk meg, amit Iglódi István rendezett a hetvenes években. Orosz katonalányokat játszottunk, eszperantóul kellett beszélnünk, rengeteget röhögtünk” – kezdte a lapnak Athina, aki azt is elárulta, sosem volt közte és Ildikó között féltékenységből eredő női rivalizálás.

„Sosem volt köztünk cicaharc! Nagyon szerettem őt és ő is szeretett engem, de amikor kiderült, hogy még a halála előtt felkért erre a búcsúbeszédre, akkor éreztem, hogy mennyire közel áll a természetünk egymáshoz” – fejtegette Papadimitriu, aki azért is tudta hibátlanul elmondani a beszédét, mert úgy gondolta, a búcsú Ildikótól nem örökre szól, a temetés után is tartani fogják a kapcsolatot.

„Ők nem halnak meg, én nem hiszek ebben. A testvérem 1980-ban elhunyt egy autóbalesetben, de a mai napig üzen nekem. Az sem mindegy, hogyan esik le egy elsőre jelentéktelennek tűnő kis papírcetli. Biztos vagyok benne, hogy Ildikó üzenni fog nekem a túlvilágról, csak még meg kell találnia a módját” – sóhajtott Athina.