„Magánrepülőt kértünk Bajnai Gordontól” – Mindenről kitálaltak az U20-as vb magyar hősei

Sokan máig a 16 évvel ezelőtti U20-as vb hőseként kezelik Koman Vladimirt. A 36-szoros válogatott labdarúgó elárulta, a győztes bronzmeccs után viccesen magánrepülőt kértek az akkori miniszterelnöktől.



Megosztás
Szerző: MM
Létrehozva: 2025.06.20. 13:30
Koman Vladimir Gulácsi Péter Egervári Sándor Futács Márkó U20

Szoboszlai Dominik feltűnése előtt Koman Vladimir tűnt a magyar futball egyik legnagyobb tehetségének. A 2009-es korosztályos világbajnokságon harmadik U20-as válogatott (egyik) hőse – az olaszok elleni győztes negyeddöntőben például góllal és két gólpasszal tűnt ki Egervári Sándor csapatából – alig 18 évesen már berobbant a Sampdoria Serie A-s csapatába. Kacskaringós pályafutása végéhez közelítve, 36-szoros A-válogatottként most a Kelen SC-ben játszik. Több olasz csapat után megjárta a Monacót, majd az orosz, a török, az iráni, az arab emírségekbeli és az indai bajnokságot is (nem beszélve az NB I-es Haladásról és Diósgyőrről) – mégis sokan még most, 36 évesen is 2009 magyar U20-as vb-hőseként emlékeznek rá. A torna végén még az akkori miniszterelnökkel, Bajnai Gordonnal is viccelődhettek: magánrepülőzni akartak hazafelé.

Magánrepülő helyett ezüstcipő: Koman Vladimir öt góllal és három gólpasszal zárta a 2009-es U20-as vb-t
Magánrepülő helyett ezüstcipő: Koman Vladimir öt góllal és három gólpasszal zárta a 2009-es U20-as vb-t      Fotó:  Nemzeti Sport

Koman (és részben Futács Márkó) most az Eldoblak edzésre YouTube-csatorna legújabb adásában mesélt többek között arról, hogyan választotta anno az AC Milan helyett a Sampdoriát; hogyan alakult utána a pályafutása; és persze a 16 évvel ezelőtti U20-as vb-siker kulisszatitkairól is (amely egyébként nem kifutott eredmény volt, hiszen a Gulácsi Péter vagy éppen Németh Krisztián nevével is fémjelzett korosztály egy évvel korábban, még Sisa Tibor szövetségi edző vezetésével bronzérmes volt az U19-es Európa-bajnokságon is). Komanék az egyiptomi U20-as vb-n egy kijózanító pofonnal kezdtek (0-3 Honduras ellen), majd úgy összekapták magukat, hogy utána csak a Ghána elleni elődöntőben maradtak alul (2-3), ellenben felülmúlták Dél-Afrikát (4-0), az Egyesült Arab Emírségeket (2-0), Csehországot (2-2 után tizenegyesekkel), Olaszországot (hosszabbításban 3-2-re), végül a bronzmeccsen Costa Ricát is (1-1 után tizenegyesekkel).

– Először is, arról a brigádról azt kell tudni, hogy a hangulattal soha nem volt probléma. 15 éves korunktól építették fel a csapatunkat, ahol mindenki imádta egymást, állandóan poénkodott és együtt bulizott. A legjobb időszakunk volt, és ez a pályán is megmutatkozott. A vb-kvalifikáció számunkra nem volt meglepetés, mert egy görög, vagy akár egy portugál, ukrán válogatott akkoriban nekünk nem volt ellenfél. Úgyhogy természetesnek vettük, hogy ott vagyunk.

Aztán jött a hidegzuhany, az első meccsen bekapott három gól után néztünk egymásra, hogy most akkor mi van, gyerekek, Hondurastól? Akkor már nem mosolyogtunk, válságstábot hívtunk össze.

Én azon a meccsen megmozdulni is alig bírtam, abban a dög melegben, nehéz talajon pont akkor csapott oda nekünk az akklimatizáció. Jöttek a kommentek is. Az volt a jó, hogy abban a csapatban olyan karakterek voltak, akik túl tudtak lépni ezen – emlékezett vissza Koman a nyitómeccs csalódására, majd a talpraállásra.

Boldogság volt, magánrepülő nem

– Ha voltunk is húzóemberek, az onnantól igazi csapatmeló volt. Talán a csehek elleni volt a legnehezebb meccsünk, számomra sokkal nehezebb, mint utána, az olaszok elleni negyeddöntő. A Csehország elleni továbbjutás után akkora bulit csaptunk egy hotelben, hogy másnap nem is edzettünk, csak a medencébe ugráltunk, az olaszok meg néztek, hogyan "készülünk" ellenük. De ennyire felszabadultak és magabiztosak voltunk mindannyian. A Ghána elleni szoros vereség után idő sem volt magunkba roskadni: oké, kikaptunk, sajnáljuk, meg lehetett volna, ha szerencsésebbek vagyunk, de azonnal lezártuk a témát és azt mondtuk, most már a harmadik helynek muszáj meglennie! Nyilván elkenődünk, de akkor már voltak problémáink is, sok dolog hátráltatta a csapatot. Pár játékost úgy kellett összerakni, mint a legót, voltak vírusok, hasmenés...

A Costa Rica ellen megszerzett bronzérem aztán óriási öröm volt. Felhívott minket az öltözőben az akkori miniszterelnök is, Bajnai Gordon, ha jól emlékszem. Egyetlen kérésünk volt hozzá, hogy magánrepülővel reptessen minket haza, mert már nem akarunk ott lenni, haza akarunk menni ünnepelni. Hát, nem lett belőle semmi 

– mesélte nevetve a vicces sztorit Koman Vladimir.

A teljes beszélgetést itt nézheted végig:

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás